Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. zése, hanem ezeken felül a tanító javadalmazása is értendő : az elsőbiróság Ítéletének részben való megváltoztatásával meg kellett állapítani, hogy U. községnek az a kötelezettsége, hogy az F. községben létező népiskola tanítójának fizetéséhez hozzájáruljon, megszűnt. (1904. évi május hó 17-én 818/904. sz. a.) A kir. Curia: Megjegyzésével annak, hogy a jelen Ítélet a H. P. és a peresfelek közt fenforgó jogviszonyt nem érinti, a kir. tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. 3Abból, hogy a részvénytőke a társaság pénztárába esetleg nem folyt be, hanem az egy átvett gyár vételárának kifizetésére fordíttatott, nem állapitható meg, hogy a részvénytőke be nem fizettetett, s igy uj részvények nem volnának kibocsáthatók mert a tényleg kifizetett vételárral szemben az a körülmény, hogy a megvett gyár a valóságban mily értéket képviselt és hogy annak értéke czimén a részvénytársaság könyveiben mennyi van elkönyvelve, közömbös. (Curia 1905 november 30. 923/904. sz. a.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével egészben elutasítja. Indokok: Helyesen állapította meg az elsőbiróság, hogy a felperes által semmisnek kimondani kért 715. és 719. sz. részvények, illetve részvénymásodlatok az alaptőkének 1893. évi deczember hó 15-én 25,000 írtról 75,000 frtra történt felemelése alkalmával bocsáttottak ki, illetve az akkor kibocsátott részvények közül valók. Ebből folyólag helyes az elsőbiróság azon álláspontja is, hogy a felperesnek a kereskedelmi törv. 162. §-ára alapított kereseti joga megbirálásánál egyedül az a döntő, hogy 1893 deczember 15-én a részvénytőke felemelése czéljából történt uj részvénykibocsátás időpontjában az előző 25,000 írt alaptőke teljesen be volt-e fizetve vagy nem ? A felperes azon állítását azonban, hogy a 25,000 frt alaptőke 1893 deczember 15-én nem volt teljesen befizetve a kir.