Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

XVIII Tartalommutató. Lap esik javára, valamint közömbös a kielégítési alapul kijelölt vagyon jogi természete is— ... ... — — — — — — — 123 Szerződésen kívüli kártérítés. 106. A kölcsönadó a kért kölcsön megadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az adóslevelet a kölcsönvevő azon község elöljárósága előtt állítsa ki, ahol a jelzálogul lekötött ingatlana van. A községi elöljáróság két tagja az adóslevelet mint tanú aláirta, anélkül, hogy az adós személyazonosságáról és aláírása valódiságáról meggyőződött volna, ami pedig mint előttemező tanuknak kötelességükben állott, amiért is megállapittatott kártérítési kötelezettségük a kölcsönadóval szemben, aki a kölcsönt az ekként igazolt egyénnek leolvasta, s akiről később megállapittatott, hogy nem azonos azzal, akinek részére a kölcsön engedélyeztetett _ — 162 Az állam és közületek kártérítési kötelezettsége. 74. A székesfőváros az általa létesített és fentartott vízvezeték csövének megrepedése által okozott károkért vis major kivételével felelős, mert azzal a lakosság vízszükségletét rendszerint készpénzfizetés ellenében szolgáltatja; az a főváros vállalatának tekintendő, s mert a vállalkozó felelős azokért a károkért, melyek nem erőhatalomból (vis major), hanem az üzem, vagy üzemberendezések hiányaiból másokra hárulnak, még az esetben is, ha a hiányok beállásánál őt nyilvánvaló mulasztás nem is terheli.. ... ... ... 113 173. A fővárosi sertésközvágóhid létesítése előtt egy hentes magánvágóhidat állított fel. A vágóhidra építési engedély és iparigazolvány adatott, de telepengedélyt az illető nem kért és nem kapott. Minthogy a sertésvágóhíd felállítása az ipartörvény 25. §-a szerint telepengedélyhez van kötve, annak hiányában felperes nem szerezhetett olyan feltétlen jogot, melynek a közvágóhidi kényszer behozatala által való megsértése neki kártérítéshez adna jogot. A mindenkit megillető jogosítvány nem tekinthető megszerzett olyan jognak, mely a községet akadályozhatta volna abban, hogy a közegészségügy érdekében szükségesnek talált sertésközvágóhidi kényszert kártérítés nélkül is életbe léptethesse ___ __. ... ... 257 215. Az 1848. év előtti időben a végrendelkező a megyét azzal bizta meg, hogy az általa választott gondnokok utján felügyeljen arra, hogy a családi hitbizományi alapítványnak mindenkori örököse és birtokosa a végrendeletben reá rótt meghagyásokat pontosan teljesítse s a megye ezt elfogadta; ebből a felügyeleti jogból nem háramlott a megyére az a kötelezettség, hogy a családi alapítványt az ez ellen harmadik személyek által intézett támadások ellen megvédelmezze, mert ez a jog, illetve kötelezettség a mindenkori örököst és a várományosokat terhelte. — Ha az absolut korszak alatt az alapítványi kamatok, esetleg a hatóság mulasz-