Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

122 Döntvénytár. a javadalom állagává válik és haszonélvezetül az utódra száll, a hitelezőkkel szemben másnak, mint az örökösödés jogi természetével birónak nem tekinthető. (Curia 1905 deczember 22. G. 428/1905. sz. a.) A kir. Curia, mint felülvizsgálati biróság : Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes a szerinte A. G. k—i érsek által kiállított H. alatti okirattal fizetni kötelezett összegnek megfizetését követeli a jelen perben alperesektől, mint A. G. örököseitől. Az örökös az örökhagyó adósságáért rendszerint csak a reá szállott örökség erejéig felelős, minthogy továbbá az a körülmény, hogy a perenkivüli örökösödési eljárás lefolytattatván, ezen az uton a hagyaték misége és mennyisége megállapittatott, hogy ebbe az eljárásba a hitelező kibocsátott hirdetmény ellenére be nem folyt avagy enélkül is befolyt és az eljárás eredményében megnyugodott, nem zárja ki annak lehetőségét és a hitelező által bizonyítását, hogy a hagyaték, illetőleg az örökösre szállott örökség mennyiségileg és értékileg több, mint ami a lefolyt örökösödési eljárásban megállapittatott; minthogy végül az örökségre hivatott által uralmába vett hagyatéki vagyon hagyatéki jogi minőségén nem változtat az, hogy az uralombavétel birói közbenjárás nélkül történt, ezeknélfogva a jelen perben, a felperesi követelés válódiságának megállapítása után, a jelen perre kiható hatálylyal és a felek között vitássá válta következtében el volt döntendő az illető hagyaték misége és mennyisége, illetőleg az, hogy alperesekre az illető örökhagyó után örökségképpen mi és milyen értékben szállott; a felebbezési biróság tehát az által, hogy ennek eldöntésébe is bocsátkozott és alpereseket a felperesi követelés valódiságának megállapítása után ezen az alapon marasztalta, anyagi vagy eljárási jogszabályt meg nem sértett, nevezetesen nem sértette meg az osztrák polgári törvénykönyv 797-, 802., 811—815. §§-nak rendelkezéseit sem. Az 1779. évi július hó 16. napján Rescriptum Declaratorium Ulyricae Nationis czim alatt kibocsátott legfelsőbb leirat szerint a mindenkori k—i érsek haszonélvezetül kapja az állással összekötött javadalmat és tartozékait, melyek mindenkor állagilag