Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

68 Döntvénytár. hagyománynak hagyományosa nem eddig jogi léttel nem biró és majd csak ezután létesítendő jogi személy, hanem az alapszabályszerű és rendeltetése szerint ilynemű alapítványoknak kezelésére nemzeti érdekből hivatott magy. tud. Akadémia, amely már létező jogi személy : a kir. tábla végzése ezen okokból volt helybenhagyandó. 45Ha az ingatlan vevője a létrejött szerződés szerint a megvett ingatlanok átíratását nem követelheti, ugy a vevőnek arra sincs joga, hogy az eladott ingatlanokra eladókkal szemben az adásvétel létrejötte után bekeblezett zálogjogoktól mentesítést követelhessen, s ily esetben az az eladó még akkor sem marasztalható, ha a perfelvételi határnapon nem is jelent meg. (Curia 1905 november 29. 7784/904. sz. a.) A pécsi kir. törvényszék: A keresetnek helyt ád, s arra kötelezi alpereseket, hogy bekeblezett zálogjogok törlésére alkalmas okiratot adjanak. Indokok: Felperes az alperes ellen zálogjogok törlése s jár. iránt indított keresetet. Alperesek a kitűzött perfelviteli határnapon törvényszerű megidéztetés dalára nem jelentek meg, ennélfogva a kereseti tényállítások, minthogy magának felperesnek bizonyítékai által meg nem czáfoltattak, valóknak tartandók voltak s alperes a kereseti kérelemhez képest az 1868 : LIV. tcz. ni. §-a alapján marasztalandók voltak. (1904 január 12. 123/904. sz. a.) A pécsi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból és azért is helybenhagyja, mert az a körülmény, hogy felperes a közte és alperes között 1899 márczius hó 5-én létrejött adásvevéíi szerződés szerint eladó alperesektől a megvett ingatlanoknak átíratását nem követelheti, nem zárja ki azt, hogy az eladott ingatlanokra eladókkal szemben az adásvétel létrejötte után bekeblezett zálogjogoktól mentesítést ne követelhesse. (1904 márczius 7. 561/904. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik.