Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

66 Döntvénytár. azonban az A. alatti írásbeli szerződés mellett megállható alappal nem bir; mert az, hogy a szerződés megkötésénél a felek valamelyike milyen feltevésből indul ki, s hogy mi képezte részéről a szerződés kötésének inditó okát, csak ugy jöhetne a felek közt létrejött jogviszonyra nézve tekintetbe, ha az állítólag elérni kivánt czél egyúttal szerződési feltételül is megállapittatott volna, a felek közt létrejött megállapodásról kiállított A. alatti okirat pedig erészben mit sem tartalmaz. Felperes ugyan vitatta azt is, hogy az A. alatti Írásbeli szerződés kiállítását megelőző szóbeli értekezések alkalmával dr. K. M. ügyvéd, mint állítólag e részben alperes megbízottja, állítólag azt a kijelentést tette, hogy a hamis váltók mind megszerezhetők, s ekként felperes férje a büntetéstől megmenthető, ami által felperes szerint ez is önként értetődőleg az ügyletnek kikötött feltételéül lett megállapítva, anélkül, hogy azt szerinte az okiratba külön is felvenni kellett volna. Azonban, ha mindaz igaz volna is, amit felperes e tárgyban tényelőadásként felhozott, az arra fektetett érvelése tarthatatlan. Mert jogszabály az, hogy az írásbeli szerződés mellett, az azzal egyidejűleg vagy annak kiállítását megelőzőleg tett oly kijelentések, melyek egyik vagy másik félre nagyobb terhet rónának, mint ami az írásbeli szerződésben megállapítva van, vagy az ügyletet, az írásbeli szerződésbe fel nem vett egyéb, de az ügylet érvényére kihatással biró feltételekhez kötnék, mint az írásbeli szerződéssel ellentétben állók, figyelembe nem jöhetnek. Ezeknélfogva tehát alperest alaptalan keresetével elutasítani kellett. (1904 aug. 22-én 30030/904.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1904 nov. 16-án 2863/904.) A kir. Curia: A kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Nincs ugyan kizárva az, hogy az írásbeli szerződés mallett is az azzal egyidejűleg, vagy azt megelőzőleg tett oly kijelentések is bírói figyelembe vétessenek, amelyek az egyik vagy másik félre az írásbeli szerződésben foglaltakon felül egyéb terhet is rónak, ha csak azok nem állanak ellentétben az írásbeli szerző iés tartalmával. Mellőzve tehát ebbeli indokát, a kir. tábla Ítéletét egyéb indokai alapján s azért kellett helybenhagyni, mert a felperes perbeli előadása s a tanúhoz intézendő kérdőpontok