Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

64 Döntvénytár. Igaz ugyan, hogy a másik szerződő fél értesítése és a késedelemből eredő kártérítés követelés fentartása oly esetekben is szükséges lehet, amelyek nem esnek a keresk. törvény 354. §-a szabálya alá, mert a kereskedelmi forgalom természetéből következik, hogy az eset körülményei szerint a lemondásra lehet következtetni bizonyos esetekben már annak folytán, hogy a késedelmes teljesítés jogfentartás nélkül elfogadtatott. Azonban a jelen esetben nem elégséges a lemondás fenforgásának megállapítására a felebbezési bíróság által nem vitásként megállapított az az egyedüli körülmény, hogy alperes a határidő elmulasztása miatt nyomban nem értesítette felperest a késedelemből eredő kárkövetelésről, mert ebből a megállapításból nem tűnik ki, hogy mely időpontban volt oka és módja alperesnek arra, hogy felperessel szemben kárkövetelése fenállását kijelentse, sőt az sem tűnik ki, hogy mely időpont volt az, amikor a jogfentartás kijelentése elmulasztatott, és mert ettől el is tekintve a jelen esetben a jogfentartás kijelentésének elmulasztását magában véve már azért sem lehet a joglemondás megállapítására elégségesnek tartanig mert alperes a vételárt visszatartotta. 42. Ha a vételi szerződés szerint a megvett áru utánvétellel küldendő, ugy a vételár utánvételezése nem menti fel a vevőt a kereskedelmi törvény 345. §-ában megszabott ama kötelezettsége alól, hogy az árut azonnal vegye át s ha ennek daczára az árut heteken át nem vette át, hanem a vasúton hagyta, ugy ő adott okot arra, hogy az eladó követelése erejéig a pert megindítsa, s a perköltségeket még az esetben is viselni tartozik, ha a kereset beadása napján az árut kiváltotta és az utánvételi összeget kifizette, mert az eladó a dolog természete szerint nem tudhatta azt, hogy a vételár a kereset beadása napján kifizettetett. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1905. évi deczember hó 30. 515/905. sz. a.)