Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felperes keresetének jogalapja az, hogy mint az alperes gazdaságában alkalmazott cseléd szecskavágási munkát végezett, jóllehet e munkára való alkalmazása ellen, azt hozva fel okul, hogy ahoz nem ért, tiltakozott, de alperes által a munka teljesítésére kényszeríttetett ; a munka közben a nem jó állapotban levő szecskavágó jobb karját elkapta, ugy, hogy ennek következtében azt levágni kellett, miáltal teljesen munkaképtelen nyomorékká vált, az alperes pedig Ígéretet tett neki arra nézver hogy őt kártalanítani fogja. Az nem vitás, hogy felperes a szecskavágás közben szenvedett sérülés következtében veszítette el jobb karját, azonban felperes azt, hogy a szecskavágó nem volt jó állapotban, bizonyítani meg sem kísérletté, azt pedigr hogy a munka teljesítése ellen tiltakozott s annak elvégzésére kényszeríttetett, be nem bizonyította, valamint azt sem, hogy neki alperes kártérítést igért. Ezért tehát s minthogy a tanuk vallomása szerint a felperes szecskavágási munkát a felperes gazdaságában már az esetetf megelőzőleg is végzett, sőt abban jártas és ügyes volt, a felperes által keresetének jogalapjául felhozott tények és körülmények elesnek s azok alapján a felperesnek a kártérítéshez jogszerű igénye nem lehet. Ezek után tehát az vizsgálandó, hogy forognak-e fent oly körülmények, melyek következtében az alperes munkaadó általában a jogkérdésnek figyelembe vétele mellett, a munkaadó és a cseléd közti viszonynál fogva kártérítésre kötelezhető. Minthogy a felperest ért baleset idejében még a munkaadó és a cseléd közti viszonyt csupán az 1876 : XIII. tcz. szabályozta, a jelen esetre az e törvényben lefektetett tételes rendelkezések és jogelvek nyerhetnek alkalmazást. Ez a törvény pedig, amennyiben a munkaadónak az alkalmazottjának balesetért adandó kárpótlás iránt intézkedik, annak forrását a munkaadó mulasztásában állapítja meg; a törvénynek ebből a jogi álláspontjából tehát az következik, hogy a gazda a cselédet ért balesetért csak akkor tartozik kártérítéssel, ha őt a baleset bekövetkezéséért mulasztás vagy gondatlanság terheli. Ilyen mulasztást vagy gondatlanságot azonban a felperes-