Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

Tártalommutató. a feloszlás kimondásának, nem pedig az alperesi szüvetkezet részéről történt tudomásul vételnek időpontja az irányadó — 135 160. A kereskedelmi törvény 248. §. 2. bekezdésének rendelkezése értelmében a czégbiróság a szövetkezet feloszlásának kimondása iránt hivatalból nem intézkedhetik, hanem a határozat hozatalára csakis ugy van hivatva, ha a feloszlatás kimondását valamely érdekelt fél előtte kéri, vagy e tárgyban közigazgatási hatóság intéz hozzá megkeresést. Nem tekinthető ily megkeresésnek a minisztériumhoz beadott panasznak a czégbirósághoz oly czélból történt áttétele, hogy a panaszt, amennyiben abban az is foglaltatik, hogy a panaszlott szövetkezet a kereskedelmi törvény 453. S-ában előirt biztosítási alap kimutatása nélkül biztositási ügyletekkel is foglalkozik, törvényes hatáskörében vizsgálja meg. — A szövetkezetnek azon eljárása, hogy tagjainak az egyes évtársulat fenállásának ideje alatt bekövetkező halála esetére saját maga, mint kedvezményezett javára csökkenő biztositási összegekre szóló életbiztosítási szerződéseket köt, biztositási ügylet megkötésének nem tekinthető. (Budapesti kir. tábla) ... ... — ... ... ... ... — ... 211 Értékpapírok. »8. Minthogy a részvény, mint értékpapír a tulajdonjog megszerzése szempontjából ingó dolog tekintete alá esik, az arra vonatkozó tulajdonjog átruházás által való megszerzéséhez szerzési czim vagyis átruházási kötelezés és szerzési mód, vagyis a részvény átadása szükséges. Abban a tényben, hogy a részvény a társasági részvénykönyvben a felperes nevére lett bevezetve, átruházás nem foglaltatik. De nem foglaltatik átruházás (ajándékozás) abban a tényben sem, hogy az állítólagos ajándékozó a részvényt felperes nevére átirattá és pedig akkor sem, ha ezt hátirattal forgatmány utján tette ___ ... ... ... ... ..... ... ... ... ... ... 132 138. Az ajándékozó abbeli rendelkezésével, hogy az elajándékozott részvényeket a megajándékozott nevére átirattá, abbeli akaratának adott kifejezést, hogy a részvényeket jövőben nem a saját, hanem a megajándékozott tulajdonául tekinti; ha a részvényeket tényleg át nem adja, hanem azt a magának fentartott haszonélvezet gyakorlása czéljából birtokolja, ugy ez által közte és a megajándékozott közt constitutum possessorium jő létre, melynek folytán a részvényeket az ajándékozó nem a saját, hanem a megajándékozott nevében birtokolja, ilyen esetben pedig az ingó dolog tulajdona tényleges átadás nélkül is megszerzettnek tekintendő ... ... 185 253. Minthogy a névre szóló takarékpénztári betéti könyvecskék lefoglalása csak ugy eszközölhető, ha az okirat megtaláltatik s a foglalás reá vezettetik, az ezen szabályok megtartása nélkül foganatosított végrehajtás a betéti könyvecske birtokosával szemben jogi hatálylyal nem bir, amiért is ez ogositva van a takarékpénztár