Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. XXIII bául, ha az elrendelt munka elvégzésénél az utasítást megszegte s e közben megsérült, amidőn az elrendelt munka máskép el sem volt végezhető. — A kisegítő fékező kilométerpénze a kár megállapításánál figyelembe nem vehető, mert az bizonytalan jövedelem, s nem rendes fizetés, hanem a hivatalos utazásokkal járó kiadások fedezetéül szolgált. — Az esetben is, ha a vasút a sérültet az ápolás ideje alatt táppénzben részesiti, a kártérítési kötelezettség kezdőpontjául a baleset bekövetkeztének s nem a felgyógyulásnak napja tekintendő, azonban jogosítva van a vasút az általa fizetett tartásdijat beszámítani, amennyiben az ugyanazon időre eső kártérítési összegnél nem nagyobb... ... ... _— •Jíi 346 Kártérítés építkezésből folyólag. 157. A munkavezető az építkezésnél a munkaadó jjhelyettese volt, és így annak az épitkezés körül a műszaki kivitel tekintetében tett minden intézkedései és mulasztásáért a munkaadót magánjcgilag felelősség terheli __ — ... ... ___ _I_ ___ ___ — — — 209 Kártérítés tiltott cselekményekért. 17. Maga az a tény, hogy alperes felperes ellen szabadalombitorlás miatt feljelentést tett és hogy ez a feljelentés a büntető eljárás folyamán alaptalannak találtatott, sőt az alperes szabadalmának megsemmisítése iránt a felperes által az alperes ellen folyamatba tett perben az alperes szabadalma meg is semmisittetett, ha a feljelentés következtében sem zárlat nem foganatosíttatott, sem pedig egyébb olyan hatósági intézkedés nem tétetett, amely a bitorlási per tárgyát képező áruknak általa továbbra is leendő előállítását megakadályozta volna, nem állapítja meg a feljelentő kártérítési kötelezettségét, mert a szabadalom bitorlás miatt feljelentett nem volt megfosztva annak lehetőségétől, hogy a per tárgyát az ellene folyamatba tett bűnvádi eljárás tartama alatt továbbra is előállíthassa... ... ... ... ... ... ... ... ... .... ... _.. 19 211. A szabadalmi tanács ítéletének azon rendelkezése, melylyel valamely már megadott szabadalmat újdonság hiánya miatt megsemmisít, a szabadalom engedélyezésére is visszahat; a miből következik, hogy a szabadalom volt birtokosa a szabadalmat nem kérelmezte törvényes alapon ; a miért is az általa szabadalom bitorlás miatt tett eljárás jogtalan volt, s ő az 1895. évi XXXVII. tcz. életbelépte előtt érvényes szabadalmi pátens értelmében az alaptalan meghurczolás folytán a feljelentettet ért szégyen és meghurczolásért kártérítéssel tartozik. ... _._ ... __. ... ... 291 252. A büntetőbíróság ítéletének az a rendelkezése, mely a testi sértést okozónak bűnösségét megállapítja, a polgári biróságra mindaddig kötelező, mig a bűnösséget megállapító büntető ítélet hatályon kivül helyezve nincs. — Akinek sérülése a Btk.-be ütköző cselek-