Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)
Döntvénytár. 105 kenységét veszik igénybe. Minthogy azonban a megrendelővel szemben a vállalkozó kötelezi magát a szerződésszerű teljesítésre, az a körülmény, hogy Ő másoknak, t. i. alkalmazottjainak munkaerejét is felhasználja, felelősségét nem enyhiti és nem vezethet arra, hogy az alkalmazottak hibás eljárásának káros következményei a megrendelőre háruljanak, aki a vállalkozó részéről kirendelt teljesítőkkel szerződéses viszonyban nem áll. A munkaszerződés természetéből tehát elvként folyik az, hogy a vállalkozó alkalmazottjaiért általában, nem pedig csak akkor felelős, ha a teljesítést arra alkalmatlan személyekre bízta. Ezt az általános magánjogi szabályt alkalmazta a keresKedelmi törvény, de a már régebben keletkezett üzletszabály is a fuvarozási szerződésre ; a szabály tételes kifejezése pedig éppen a fuvarozási jog körében azért volt szükséges, mert a kereskedelmi törvény és az üzletszabály hatályának területén fennállottak és fennállanak ma is oly jogrendszerek, melyek, mint az osztrák polgári törvénykönyv 1161. §-a, a vállalkozó felelősségét bizonyos esetekben a culpa in eligendo-ra korlátozzák. Azonban azt a kérdést, hogy a tömeges munkamegtagadás erőhatalomnak tekinthető-e, sem a kereskedelmi törvény, sem az üzletszabály meg nem oldja. Az ellenkező felfogás nem egyeztethető össze sem a jogfejlődés történeti menetével, sem a törvény és az üzletszabály szószerinti szövegével. Mert a törvény és az üzletszabály a fuvarozónak alkalmazottjaiért való felelősségét már oly időben mondotta ki, mikor a strike még egyáltalán nem nagy ritkán fordult elő, és semmi esetre sem birt azzal a gazdasági jelentőséggel, mely törvényhozási szabályozásra okot és alkalmat adhatott volna. Ugyancsak a történeti előzmények szempontjából figyelmet érdemel az is, hogy a szóban forgó szabály a berni egyezmény által a nemzetközi vasúti fuvarozási jogba is felvétetett, anélkül, hogy az annak megalkotását megelőző, kimeritő tárgyalások során a strike csak felemlittetett volna. Ami pedig a kereskedelmi törvény 402. és az üzletszabály 9. •§-ának szövegét illeti, az a kijelentés, hogy a fuvarozó felelős azokért, kiket a szállítás teljesítésénél alkalmaz, nyilván nem illik