Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

32 Döntvénytár. = A munkaadó kártérítési kötelezettsége tekintetében lásd a Dtdr III. f. XX. k. 38. sz. és IV. f. II. k. 36. sz. hasonló határozatokat, amelyek általában, továbbá a Dtdr III. f. XVII. k. 108., XXI. k. 12., XXVI. k. 53. és 116. sz. határozatokat, melyek csak veszélyes üzemeknél állapítják meg a munkaadó feltétlen kártérítési kötelezettségét, ha csak a munkás gondatlanságát nem bizonyítják, addig a Dtdr III. f. XX. 105., XXV. 81.. XXVI. 73., XXVII. 179. és 286. á munkaadó felelősségét csak culpa esetén állapítják meg. Lásd még a következő határozatot is. 22. A munkás balesete akként következett be, hogy őt egy társa, a ki a munkálat közben oldalt ugrott s egyensúlyt vesztve a felperes kabátjába kapaszkodott, rántotta magával a mélységbe. A kártérítési kereset elutasittatott, mert a munkaadót mulasztás nem terhelte, s mert a balesetet a munkaadóra nézve elháríthatatlan esemény okozta. (Curia 1905 június 27. 5435/905. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes keresetében az őt az építésnél ért balesetért alperes ama mulasztása alapján kén ezt felelősségre vonni, hogy a lépcső korlátok előre le voltak szedve, állást nem készíttetett és a pincze, a hová felperes leesett, nem volt befedve. A rendőrségi nyomozati iratokból s a kihallgatott tanuk vallomásából az állapitható meg, hogy felperest S. A. munkás rántotta magával a mélységbe, aki a lépcső pihenő kőlap leeresztési munkálata közben oldalt ugrott s egyensúlyt vesztve a felperes kabátjába kapaszkodott. Minthogy pedig a szakértői vélemény szerint a lépcsőkorlátok leszedése szükséges volt s állás készítése a lépcsőkövek leszedésének biztonsága szempontjából nem szokásos és a helyi viszonyokra való tekintettel nem is volt'szükséges, minthogy továbbá a tanúvallomásokból kitetszően felperes salakkal megrakott üregbe esett, ami a baleset következményeit nem