Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)

Ta rtalom muta tó. v Lap Igényper. 98. Az örökös hitelezője adósának örökségi jutalékára már az örökség megnyíltával szerezhet végrehajtási zálogjogot és ezzel szemben egy másik örökös az ingóknak vagy azok részének a foglalás alól egészben való fölmentését csak akkor követelhetné, ha kimutatja, hogy az igényelt ingók kizáróan reá szállottak; azonban a végrehajtási zálogjog az örökösöknek a hagyatéki vagyon megosztására vonatkozó jogait és az özvegynek a hagyatéki javakra a törvénynél fogva megillető haszonélvezeti jogát nem érintheti. ... ._. ... 149 Úrbéri és hasonló természetű ügyek. 75. A külsőségek birtokosai kötelezettséget vállaltak az iránt, hogy bizonyos számú gyalognapszámokat ingyen leszolgálnak, s ha ezen kötelezettségüknek felhivás daczára eleget nem tesznek, ugy azok készpénzbeli egyenértékét megfizetni kötelesek. A gyalognapszám értékének megtérítése iránti perben az alperesek jogosítva vannak a fajzási jog gyakorlásánák megtagadásából származott káruk beszámítását követelni, mert mindkét követelés ugyanabból a földesúri természetű kapcsolatból származván, egymással lényegileg összefüggésben áll és a beszámítást azon körülmény sem zárja ki, hogy az úrbéri bíróságnál éppen a jelenlegi ellenkövetelés iránt az eljárás folyamatban van.. ... _.. — _.. — _— — — 117 115. Osztatlan közös tulajdont képező legelőnek felosztásához a földmivelésügyi miniszternek engedélye szükséges, ennélfogva ilyen engedély nélkül a közös legelő egy részének elszakítása és eredeti rendeltetésétől való elvonása sem eszközölhető. — Azon nádaskaszálók, melyeknek megvételére nemcsak a telepedésre szánt és feldarabolva eladott úrbéri területnek a vételára s a közös legelőjövedelmek, hanem időnként a zsellérekre kivetett összegek is fordíttattak, tulajdonjoga a volt úrbéres gazdák és zsellérek javára kebelezendő be ... ... ... ___ — — ... ... ... 161 Kötelmi jog. Szerzó'dóképesség és hiánya. Képviselet. 81. A kiskorúság meghosszabbításának az a rendeltetése, hogy a muló jellegű könnyelmű életmód általi tönkrejutástól óvassék meg a kiskorú, azonban annak meg kell szűnnie, ha a kiskorú huzamosabb időn át rendes életmódot folytat; amiéri is megszüntettetett a kiskorúság meghosszabbítása azzal szemben, akiről igazoltatott, hogy két év óta rendes életmódot folytat. Az a körülmény pedig, hogy a kiskorúnak elmeállapota milyen, nem a kiskorúság meghosszabbításának a megszüntetése, hanem csak a gondnokság alá helyezési eljárás keretében képezheti mérlegelés és döntés tárgyát ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... I29