Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)

Döntvénytár. talált nyakkendő-rögzítőre bizonyos országokban szabadalmi bejelentését már megtévén és ezzel annak a találmánynak kizárólagos gyártási és forgalombahozási jogát megszerezni vélvén, ebbe az üzletébe alperest mint társat befogadta ; e szerződési pont megszegése esetére a szerződésszegő a másik félnek birói mérséklés alá nem eső kötbér gyanánt 5000 K-t köteles fizetni. A dolog természeténél fogva valamely szabadalomra érdemes találmány a feltalálóra nézve semmi által sem tiltott módon szerzett tulajdont állapit meg, és a dolog természeténél fogva az ekként szerzett tulajdon értékesítése teljesen elzárva senki előtt sem lehet; már pedig az A. alatti okirat fen ismertetett tartalma minden kétséget kizárólag fejezi ki a szerződő felek egységes akaratelhatározását aziránt, hogy az okirat aláírásától kezdve a szerződéssel czélbavett vállalathoz saját külön vagyonából a felek közül csak alperes és ez is csak 2000 K-val tartozik járulni, hogy annak a vállalatnak közvetlen vitele a felek közül csak alperest illeti meg, és hogy ahhoz a vállalathoz felperes a találmányon kivül cselekvőleg nem járul ; következésképpen az a szerződés felperesre nézve nem egyéb, mint találmányának a tulajdonjog átruházása nélkül olyan módon való értékesítése, ami a felperesre mint a felebbezési bíróság ítéleti tényállás szerint azóta is alkalmazásban levő biróra npzve az 1869 : IV. tcz. 8. §-ának ej pontjában meghatározott összeférhetetlenség fogalma alá sem vonható, és magában véve az a szerződés tulajdonképpen még nem, hanem csak az ahhoz képest alperes által megkezdendő vállalati ténykedés minősíthető kereskedelmi ügyletnek, és így az a szerződés a szerződő feleknek egymásközötti viszonyára kihatóan valójában véve tisztán csak magánjogi társulásnak tekintendő. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint alperes a szerződés további teljesítését megtagadta; minthogy továbbá alperesnek ez az eljárása jogilag szerződésszegésnek tekintendő és a kötbér a szerződésellenes cselekmény vagy mulasztás elkövetése esetében függetlenül attól, hogy okoztatott-e kár vagy nem, követelhető ; ezeknél fogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint felperesnek a kötbérhez való igényét, illetőleg alperesnek kötbérfizetési kötelezettségét megállapította. 1*