Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)

7 artalommutató. .xxi Lap még ha elfogadtatik is, hogy a nő a házasság megkötése előtt egy másikkal viszonyt folytatott. ... --- — --- --- .-- - 340 236. A férj szüleivel szemben is köteles nejét sértések, bántalmazások ellen megvédeni s ha ezt nem teszi meg, ugy ez a nő különélésére jogos okul szolgál— ._. — — — .. . —- — 34 ( 237. A lakás felett a férj, mint családfő, bir rendelkezési joggal s annak akarata ellenére a lakásban a szorosan vett családtagjain kivül más egyének nem tartózkodhatnak, amiből kifolyólag a nő azon ténykedése, hogy anyjától és fivérétől férje határozott kijelentése daczára meg nem vált s ez által a családi békét s állandóan anynyira megzavarta, hogy az együttélést férjére nézve lehetetlenné tette, az 1894: XXXI. tcz. 80. §. a) pontjába ütköző háztartási kötelesség szándékos és súlyos megsértését megállapítja ... ... 342 238. Az a házastárs, aki egy idegen személylyel ágyasságban él, az 1894: XXXI. tcz. 77. §-ának a) pontja alapján a házasság felbontását sikerrel nem kérheti — —- — — —- —- —- --- — 343 239. A házasfelek között a tényleges különélésre nézve létrejött megállapodás joghatálylyal nem bir és igy a felek bármelyike jogosítva van a házassági életközösség visszaállítását birói uton szorgalmazni, anélkül, hogy ezt megelőzően magánúton vagy közjegyző utján kijelentené, hogy a házaséletet folytatni kívánja, amiért is, ha a másik házastárs az életközösséget a birói határozat daczára sem állítja vissza, a házasság az 1894 : XXXI. tcz. 77. §-ának aj pontja alapján, az ő hibájából bontandó fel — ... ... ___ ... 343 240. Habár a házastárs a házasság felbontása iránti keresetét az életközösség visszaállítására szabott határidő eltelte előtt egy nappal és igy idő előtt adta be, az időelőttiség okából el nem utasítható, mert annak elintézésekor a 30 napi záros határidő már eltelt, s mert alperes a házassági életközösséget birói meghagyás ellenére a megszabott határidő alatt vissza nem állította s a kibékéltetésre s a kereset tárgyalására meg nem jelenvén, azt, hogy a különélésre jogos oka van. bizonyítani meg sem kísérelte — 344 241. A férj a neje által folyamatba tett bontó perben nem védekezhetik azzal, hogy az anyós házánál tartott lakást ennek tűrhetetlen viselkedése folytán volt kénytelen elhagyni, hacsak nem igazolja, hogy ama lakás elhagyásával nejét szintén hívta magához, de ez őtet a házastársi együttélésnek a rendelkezése aiatt állott saját lakásán és ekként külön háztartásban való folytatása végett követni vonakodott 345 242. A házassági törvény 102. §-ának kétségtelen czélzata az, hogy olyan esetben, midőn a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélése elrendeltetik, a nőnek ellátásáról, vagyis folyó szükségleteinek a fedezetéről addig az ideig is gondoskodva legyen, amíg a házasság felbontásának, vagyis a bontó okoknak érdemi kérdése végérvényesen eldöntetik : ebből pedig önként következik az is, hogy e helyütt annak a kérdésnek eldöntése, hogy a peres felek