Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

3° Dön tv én ytár. érdekeltségénél fogva egyedül álló vallomása az alperes terhére meggyőző bizonyítékul elfogadható annál kevésbbé volna, mert magából a C. alatti alperes által aláirt ajánlatba foglalt kétféle dij felszámításából is kitűnni látszik, hogy a biztosítási díjtételre nézve a szerződés létrejöttéhez szükséges akarategység létre nem jött, amennyiben a kötvény nem az alperes által vitatott és az ajánlatba be is irt, de törölt Va%-os, vagyis 50 filléres, hanem az ugyancsak beirt magasabb 55 filléres díjtételeknek megfelelő , díjösszeg fizetése ellenében állíttatott ki. Mindezek alapján a kir. tábla is azt találta megállapitandónak, hogy peres felek közt érvényes biztosítási szerződés nem jött létre, és igy felperes az első évi biztosítási dijat alperestől nem követelheti. (1903 okt. 20. i33°/'9°3- sz- a-) A kir. Curia: A kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A felek előadásából nyilvánvaló, hogy a peres biztosítási ügylet az alperes által aláírandó, tehát írásbeli ajánlat alapján volt a felek akaratához képest megkötendő. Minthogy azonban a kereset alapját képező biztositási kötvény az alperes által aláirt C. alatti és az alperes által alá nem irt E. a. ajánlat alapján állíttatott ki és igy a felek egyező akarata szerint az ügylet megkötőiéhez megkívánt írásbeli ajánlat az egész ügyletre kihatólag alperes által kiállítva nem lett, és minthogy e szerint az ügylet megkötéséhez megkívánt írásbeli ajánlat alperes által meg nem tétetett, az ügylet érvényesen létrejöttnek nem tekinthető ; a kir. tábla ítélete, annak megjegyzése mellett, hogy jelen esetben az a kérdés, hogy a biztositási ügylet létrejöttének érvényességéhez írásbeli ajánlat szükséges-e vagy szóbeli ajánlat is elegendő, mint jelen esetben nem döntő, megoldást nem igényel: ezen okokból és az ügylet létre nem jöttére vonatkozóan benne felhozott egyéb indokokból volt helybenhagyandó. ¥ ¥ = Ha a biztositási kötvény nem felel meg az ajánlatnak, a kötvény elfogadását és a dij fizetését meg lehet tagadni {Dtár u. f. XXXVIII. 94.) ; a biztositási szerződésnek alapját rendszerint a biztositóval szerződni kivánt félnek Írásbeli ajánlata képezi. (Dtár III. f. XVII. k. 46. sz.)