Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

2 Döntvénytár. tött haszonbérleti szerződést az 1904. évi október hó i-ső napjától kezdődő hatálylyal azért kérik megszüntettetni, mert alperes az 1903. évi október hó i-ső napján esedékes haszonbéri részletet csak az 1903. évi október hó 7-ik napján fizette ki és a 7 napi késedelemre járó kamatot ki nem fizette, az 1904. április hó 1 ső napján esedékes haszonbéri részletet pedig csak az 1904. évi április hó 17-ik napján végrehajtás következtében elégítette ki, és mert alperes az A. alatti okiratban foglalt kikötések ellenére a szénatermés V3 részét az által, hogy annak letakarítását V3 részért vállalkozókkal teljesítette, a bérleményről elvitte, évenként nem trágyázott meg ico holdat, az épületek javítására szükséges anyagot, nevezetesen a nádat a helyszínére nem szállíttatta, és évenként 100 hold kapásnövényt nem termelt. A 7 napi késedelem után esetleg számitható késedelmi kamat olyan elenyésző csekélység, hogy annak esetleg fizetetlen volta a haszonbérleti szerződés megszüntetésére jogszerű okul egyáltalában nem szolgálhat. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1900. G. 316. sz. a.) Az állandóan követett birói gyakorlat szerint, ha a haszonbérbeadó a haszonbért utólagos jogfentartás nélkül fogadja el, a haszonbérfizetésnek eme késedelmes teljesítése okából a haszonbérletbőli kimozditást nem követelheti, (hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1898. G. 568., 1900. G. 574. és 1902. G. 649. számok alatt) már pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperesek az 1903. évi október hó i-ső napján esedékes bérrészietet ennek a hónapnak 7-ik napján és az 1904. évi április hó i-ső napján esedékes bérrészietet ennek a hónapnak 17-ik napján elfogadták anélkül, hogy kifejezetten fentartották volna a jogot az iránt, hogy ama késedelem miatt a haszonbérleti szerződés megszüntetését fogják követelni ; nevezetesen ilyen fentartást a felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott 2. 7. alatti okirat magában nem foglal. A felebbezési bíróság valónak fogadta ugyan el azt, hogy alperes a szénatermést V3 részért vállalkozók által takaritatta le, az A. alatti okirat pedig tartalmazza azt, hogy alperes a bérleményről szénát el nem vihet, hanem azt ott köteles föletetni és fölhasználni ; azonban az A. alatti okiratban nem foglaltatik kifejem