Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

LIV Tartalomul u ta tó. natkozólag élők közötti jogügylet által szerzett jogát lefoglaltatta, csak arra nyert felhatalmazást, hogy a lefoglalt jogot a végrehajtást szenvedett helyett és annak javára érvényesíthesse, nem szerezte meg azonban a zálogjogot a jogügylet érvényesítése folytán előállott dologi jogra — — — — — — — — ..- 17 158. Azon árverési jegyzőkönyv, amely szerint a biróság valamely ingatlan vonatkozó örökösödési jogot mint ingóságot árverezett el, nem képez bekebelezésre alkalmas okiratot, mert a közokirat is csak annyiban szolgálhat bizonyítékul, ha és amennyiben az illető okiratban foglalt ügylet jogi miniségére való tekintettel, az okirat kiállítására az illető hatóság hivatva van; már pedig a véghajtási törvény 132 §-a szerint a járásbiróság, mint végrehajtási ügyben eljáró biróság, ingatlanokra nézve csakis élők közötti jogügylettel a végrehajtást szenvedő részéről megszerzett jogok tekintetében járhat ei s akkor is szorosan a 132. §. korlátai között, tehát nem akként, hogy a lefoglalt jogot mint ingóságot árverés utján értékesíttesse. ... — ___ — — — — — — — 199 60. Ha a végrehajtás szenvedő javára bekebelezett tulajdonjogra másnak a tulajdonjoga elő van jegyezve: a végrehajtató a végrehajtási zálogjog feltételes bekebelezését elrendelő végzés alapján, általában az előjegyzett tulajdonjog kitörlésére szükséges minden, tehát nemcsak a peres, hanem a perenkivüli és igy a telekkönyvi rendelet 99. §-ában előirt lépések megtételére is jogosult-— ___ •— 80 82. Az a körülmény, hogy a kereseti ingatlant alperes birja, még ha felperesnek erről tudomása volt is az árverési vételnél, felperes rosszhiszeműségét egymagában meg nem állapítja. — Az 1881. évi LX. tcz. 168. §-a szerint az, aki valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által magát dologi jogaiban sértve érzi, az ott megjelölt eseteken kivül az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt a végrehajtató ellen keresetet indíthat ugyan, de ily keresetet harmadik személy, aki a végrehajtás által dologi jogaiban sértve van, az árverés befejezése és jogerőre emelkedése után az árverési vevő ellen már nem indíthat.. _._ .__ — 97 83. A birói végrehajtási árverésnek kitett dolog vevője egymagában amiatt, mert tudta, hogy az árverésnek kitett dolog nem a végrehajtást szenvedő tulajdona, és hogy az másnak van hosszú idő óta birtokában, rosszhiszemű vevőnek nem tekinthető, ha az árverés keresztül vitelében egyébként rosszhiszemüleg közre nem működött, mert a birói végrehajtási kényszerárverésen vételi ígéretet tevő vevő még akkor sincs hivatva arra, hogy az árverésnek mint birói ténynek jogszerűségét bírálja, és az árverésnek kitett, dolog valódi tulajdonosának érdekét szem előtt tartsa az árverésben részvételtől való tartózkodás által, vagy egyéb módon, ha tudomása van arról, hogy az árverésnek kitett dolog nem a végreaitást szenvedő tulajdona és nincs is annak birtokában .__ 9