Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Tartalommutató. LV Lap 231. Megállapittatott a végrehajtató közjegyző rosszhiszeműsége azon az alapon, hogy a telekkönyvi átalakítás során felperes által a tényleges birtoklás alapján kért tulajdonjogi bekebelezéssel szemben a telekkönyvi tulajdonos ellentmondását ő szerkesztette, s mert neki a telekjegyzőkönyvben foglalt bejegyzésekből, az azokra vonatkozó iratokból és felperesnek a tényleges birtoklás alapján kért tulajdonjogi bejegyzésre vonatkozó irataiból még a végrehajtás kérése előtt tudomást kellett szerezni arról, hogy az ingatlanból adósait mit sem illeti, hanem az egészben a tényleges birtokos tulajdonát képezi s ez alapon a végrehajtás megszüntettetett s a szerzett zálogjog kitörlése rendeltetett el ._ ... .— __. ... — }n 220. Azon megállapodás, amely az ingatlan tulajdonosa, — ki az egyik végrehajtatónak egyszersmind személyes adósa is — és egy harmadik személy közt az iránt jött létre, hogy ez utóbbi az ingatlant az árverésen megveszi s ezután az ingatlan tulajdonosának nevére iratja, sem az árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére, sem a szabad árverelési verseny megakadályozására vagy korlátozására sem birhat befolyással s igy érvényes ___ — 289 164. Az utóajánlatot tevő az árverési költséget csak annyiban tartozik viselni, amennyiben az utóajánlat következtében megtartott árverésen az utóajánlatot meghaladó vételárban azok fedezetet nem találnak — _._ —.. — 207 20. Ingatlanok birói eladása esetében a vételár birói felosztásánál a törvényhatósági útadó az elárverezett ingatlan vételárára előnyös tételként sorozandó annyiban, amennyiben ugyanannak az ingatlannak egyenes állami adója alapján vettetett ki. (A szegedi kir. tábla 4. sz. teljes-ülési polgári döntvénye.) ... ___ _._ — _.. _._ 37 280. Birói árverésen eladott ingatlanok vételárából az. általános jövedelmi pótadót, — a törvényhatósági útadót, és az országos betegápolási pótadót nem kell a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként sorozni. (A marosvásárhelyi kir. itélő táblának 9. számú teljes-ülési döntvénye).. ... .__ 370 172. Az 1881 : LX. tcz. 190. §. 2. bekezdése értelmében az eláverezett közös ingatlant terhelő jelzálogi követelés a tulajdonostársak hányadára aránylagos megosztással sorozandó ugyan, de azon esetben, ha a zálogjog a sorrendi tárgyalást megelőzően az egyik tulajdonostárs jutalékáról már kitöröltetett, a törvény eme rendelkezése alkalmazást nem nyerhet, és a későbbi jelzálogos hitelezőknek ahhoz joguk nincs, hogy a kitörlés folytán azt követeljék, hogy a zálogos követelés a másik tulajdonos jutalékára csak aránylagosan, vagyis ha egyenlő volt az arány, követelés egyfél része erejéig soroztassélc _ ... ... — ... ... ... ... ... 217 104. Ha az árfelosztásra a megidézett jelzálogos hitelező meg nem jelent, abban az esetben is az 1881 : LX. tcz. 192 §-a 5. bekezdésének az a rendelkezése, hogy csupán a bejegyzett tőkekövetelés