Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR Ml) A perbeli német címzett eljárását fuvarjogilag - a CMR hivatkozott rendelkezései szerint - csak úgy lehet értékelni, hogy a küldeményt késedelmesen vette át, ami miatt álláspénz is felmerült. A felperes, mint fuvarozó tehát igényt tarthat a fuvar­díjra és az álláspénzre. Az ítélet szerint, ezekkel a mozzanatokkal, az eredeti fuvaro­zási szerződés teljesedésbe ment. A bíróság értelmezése szerint a kiszállított küldemény egy részének Magyaror­szágra való visszajuttatása már új fuvarozási szerződés alapján történt. Az ezt meg­testesítő CMR fuvarlevél szerint a feladó az M. T. GmbH német vállalat, az átvevő pedig a DLHP Budapest Vállalat volt. Az eddigi adatok szerint ez utóbbi gazdálkodó szervezet a küldeményt átvette, de ez nem teljesen egyértelmű tényállási elem, mert a perbeli felek egyike sem lépett fel peres úton a belföldi fuvarlevél szerinti címzettel szemben, a bíróság pedig - kereset hiányában - e kérdéssel nem foglalkozott. Tény­ként állapította meg a bíróság azonban azt, hogy a szóban lévő fuvarlevél - az előző­ekben kifejtettek szerint - egy fuvarozási szerződésnek minősül, aminek folytán a felperes az ezzel kapcsolatos fuvardíját a CMR 13. Cikke szerint elsősorban a bel­földi címzettől követelheti, ha erre a követelés elévülése hiányában még volna lehe­tősége. BH1996. 51. A feladó helytállási kötelezettsége a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés alap­ján járó fuvardíj megfizetéséért, ha a fuvarozási szerződésben a címzettet, mint a fuvarozás költségviselőjét jelölte meg [1971. évi 3. tvr (CMR) 12. Cikk 2. pontja, 13. Cikk 1. és 2. pontjaj. A perbeli tényállás, a jogvita lényege 1990. év első felében öt különböző nemzetközi közúti árufuvarozási megbízást adott az alperes a felperesnek, címzettként és költségviselőként megjelölve a G. D. Rt.-t. A felperes, miután a megbízások alapján elvégezte a fuvarozási tevékenységet, a fuvardíjat tartalmazó számlákat a költségviselő részére megküldte. A költségviselő azonban a számlákat nem egyenlítette ki arra tekintettel, hogy a bíróság elrendelte a felszámolását. A felperes bejelentette a követelést a felszámolónak és azt a felszá­moló elismert követelésként vissza is igazolta. A felperes 296 565 Ft fuvardíj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kerese­tében kötelezni az alperest, arra hivatkozással, hogy árufuvarozási szerződéses jog­viszony a felperes és az alperes között jött létre, és az alperes tartozik helytállni az általa költségviselőként megjelölt gazdálkodó szervezet teljesítésének elmaradására tekintettel. Az alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a G. D. Rt. megbí­zásából rendelte meg a per tárgyát képező fuvarozások lebonyolítását, a megbízás­ban pedig címzettként és egyben költségviselőként az alperes megbízóját jelölték meg. Az alperes védekezésében hangsúlyozta, hogy a felperes is elfogadta a meg­jelölt költségviselőt. Ezt az alperes álláspontja szerint az is bizonyítja, hogy a szám­lákat a felperes eredetileg a költségviselő részére állította ki. Alperes álláspontja

Next

/
Thumbnails
Contents