Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 64 4.2. A CMR Egyezmény 4. Cikkéhez kapcsolódó bírói döntések BH1987. 365. A hallgatás csak abban az esetben minősülhet ráutaló magatartásnak, ha az kétséget kizáróan kifejezi a szerződés létrehozására, illetőleg módosítására irányuló akaratot [Ptk. 216. §(2) bek.]. A perbeli tényállás, a jogvita lényege A felek között tartós szerződéses kapcsolat volt, amelynek keretében a felperes - eseti megrendelések alapján - különféle termékeket gyártott az alperes részére, aki a számlákat az utolsó szállítást követően egyenlítette ki. Megállapította továbbá, hogy az alperes 1983. III. negyedében adott megrendelésére a felperes árajánlatot tett, amelyre az alperes nem nyilatkozott kellő időben, de a gyártáshoz szükséges eszközöket a felperesnek átadta, aki a gyártást megkezdte, január-február hónapokban többszázezer forint értékben szállított, és árajánlatának megfelelően számlázott. Az alperes 1984. február 27-én írásban is megrendelte a már gyártás alatt álló, illetve részben leszállított termékeket. A megrendelés új ajánlatnak minősül, mivel alacsonyabb árakat tartalmazott. A felperes az ajánlatot elfogadta, ettől kezdve ugyanis az alperes által megjelölt árakon számlázott. Ilyen körülmények között a felperes a leszámlázott összeget, mint szolgáltatása ellenértékét az első fokú ítélet szerint jogosan követelte az alperestől. Az iránymutató bírói értelmezés lényege A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alperes álláspontja annyiban helytálló, hogy ráutaló magatartással is megtörténhet a szerződés módosítása. A Ptk. 216. §-ának (2) bekezdése szerint a hallgatás is lehet ráutaló magatartás, de csak akkor, ha kétséget kizáróan kifejezi a szerződés létrehozására, illetve annak módosítására irányuló akaratot. Ennek az akaratnak a meglétét azonban a perbeli esetben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint cáfolta a felperes magatartása, mivel a felperes a legutolsó szállítmányt is az eredeti árakon számlázta, és a felek több ízben sikertelenül kísérelték meg az árvita rendezését. Ki kell emelni, hogy az itt kapott bírói értelmezés szerint önmagában az a tény, hogy az alperes alacsonyabb árajánlata után is folytatta a felperes a szállítást, nem ad alapot arra, hogy hallgatását ráutaló magatartásnak lehessen minősíteni. A bírói következtetés szerint a már megindított gyártás abbahagyása nyilvánvalóan gazdasági hátrányt okozott volna a felperesnek. Továbbiak a jogesetről Mivel itt egy gyártási folyamatról van szó, a CMR Egyezmény alkalmazása szempontjából a jogeset szerinti tényállás önmagában nem mond semmit, ezért annak részleteiben való kifejtése felesleges. Mindazonáltal a nemzetközi közúti árufuvarozás gyakorlata és az ebből adódó lehetséges jogviták szempontjából ennek a jogeset-