Hargitai László (szerk.): Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR. Az 1956-ban, Genfben kötött CMR Egyezményről, a hazai ítélkezési gyakorlat összeállításával (Budapest, 2008)

Nemzetközi közúti árufuvarozás - CMR 38 3.5. Kiszolgáltatási késedelem (CMR Egyezmény 19. Cikk) „19. Cikk Kiszolgáltatási késedelem áll fenn, ha az árut a megegyezés szerinti határidőn belül nem szolgáltatták ki, vagy, ha ilyen megegyezés hiányában a fuvarozás tényleges időtartama - figyelemmel az eset körülményeire és különösen részrakodások esetében a teljes rakomány képzéséhez rendes körülmények között szükséges időre - meghaladja a gondos fuvarozó részére megengedhető időtartamot. " A logisztikai rendszerek kialakulásával a késedelem nem csak elméleti, hanem nagyon is gyakorlati kérdéssé vált. A logisztikai rendszerek keretében az árufuvarozás a termelési folyamat része (bérmunka, összeszerelő üzemek, élelmiszer feldolgozás, szinte raktárak nélkül üzemelő nagykereskedelmi egységek) és így előre meghatározott fuvarozási időtartamot, pontos időben való kiszolgáltatást igényel. A CMR Egyezmény 19. Cikkéből következően a késedelemnek két esetét különböztetjük meg. Az egyik típusú késedelem valamely megegyezés szerinti határidőhöz képest mutatkozik, a másik a gondos fuvarozó számára megengedhető időtartamhoz képest állapítható meg. A megegyezés tényét - mint általában - annak kell tudnia bizonyítania jogvita esetén, akinek érdekében áll, hogy a megegyezés tényét a bíróság valóságnak fogadja el. Másfelől ez azt jelenti, hogy ha a fuvarozó írásban nem állapodott meg kiszolgáltatási határidőben, akkor igen nehéz bizonyítási teher nyugszik a károsulton. A CMR Egyezmény még csak példálódzva sem utal arra, hogy a gondos fuvarozó számára mi a megengedhető időtartam. Ebből következően a bíróság mérlegelési jogkörében állapítja meg, hogy az adott fuvarfeladat tekintetében mi minősülhet a gondos fuvarozó számára megengedhető időtartamnak. Ez többnyire szakértő bevonásával lehetséges. A szakértő megvizsgálhatja műszaki szempontból a fuvareszköz teljesítőképességét, a vezetési előírások, közlekedési szabályok szempontjából a naponta megtehető utat, az időjárási körülményeket, a határokon való átlépés körülményeit. Ezen vizsgálódás körében a szakértő értékeli a fuvarokmányokat, (menetlevelet, CMR fuvarlevelet). Sor kerülhet más hasonló fuvarfeladatok szokásos teljesítésének vizsgálatára is összehasonlításképpen. Végül is mindig az adott körülmények konkrét mérlegelése alapján dől el, hogy beáll-e a fuvarozónak a gondos fuvarozó számára megengedhető időtartamhoz képest késedelmes kiszolgáltatás alapján fennálló felelőssége a késedelemmel okozott kárért. Felmerül gyakran az a kérdés, hogy a felrakóhelyre való kiállás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése már megalapozza-e a késedelemért való fuvarozói felelősséget a CMR alapján. Mivel a CMR Egyezmény egyfelől a kiszolgáltatási határidőben való megállapodást, másfelől a gondos fuvarozó számára megengedhető időtartamot említi, alapos az az álláspont, amely szerint a felrakóhelyen megállapodás szerinti