Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

77 Rendes felmondás 2004. november 1. és 2005. márciusa között a laboratórium vezetője a felperest többször figyelmeztette adminisztrációs hiányosságok miatt. Részletezte az ítélet, hogy a 2005. március 4-én tartott belső ellenőrzés milyen hiányosságokat tárt fel, ez alkalommal mely további feladatokkal bízták meg a felperest, és e feladatok végrehajtását március 10-én ellenőrizték. Ez alkalommal ismét további feladatokat adtak a számára, majd március 17-én ismételten ellenőrizték, és ez alkalommal megállapították, hogy egy kivételével a kontrollok elkészültek. Ujabb adminisztrációs hiányosságokat is rögzítettek. A felperes a későbbiekben valamennyi előírt feladatot teljesítette, egy kivételével. 2005. április 25-én a laboratóriumvezető írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest, mert a feladatokhoz való hozzáállásával a laboratórium jó hírnevét kockáztatta. Ezt a figyelmeztetést április 26-án, kedden délután adták át a felperes számára. 2005. április 27-én, szerdán a laboratórium vezetője felkérte a felperest, nyilatkozzon, milyen módon kívánja a munkaviszonya megszüntetését, felmondjanak-e neki vagy közös megegyezés történjen. Április 28-án, csütörtökön reggel a felperes felkereste a műszaki igazgatót, ez alkalommal egyértelművé tették, hogy a felperes munkaviszonyát meg kívánják szüntetni. Másnap, április 29-én a felperes nem jelent meg a munkahelyén, délután sms-ben tájékoztatta a laborvezetőt arról, hogy délelőtt orvosnál volt, és hétfőn megy be a központba. Amikor május 2-án, hétfőn reggel a felperes felkereste a humán kontroller vezetőt a központban, tőle megkapta az e napra dátumozott munkáltatói felmondást, amelynek alapján a munkaviszonya 2005. június 2. napjával megszűnt. A felmondás indokolása részletezve felsorolta, hogy 2005. március 4-én, március 10-én és 17-én milyen hiányosságokat találtak a felperes munkájában. A feladatokat pontatlanul hajtja végre, nem érzi vezetői felelősségét, és az információátadás sem megfelelő a laboratóriumon belül. Nem tett eleget felperes a továbbképzési követelményeknek sem, nem fejleszti a tudását, tájékozatlanságával és hozzáállásával veszélyeztette a laboratórium működését. A bíróság tényként állapította meg, hogy a laboratórium vezetője az írásbeli figyelmeztetést megelőző napon B. Cs.-néval folytatott megbeszélést, akit a felperes munkakörébe alkalmaztak. A munkaügyi bíróság az írásbeli figyelmeztetést megelőző, és az azt követő intézkedések sorrendisége, időpontja, valamint az új munkavállaló alkalmazásának körülményei és a figyelmeztetésben, valamint a felmondásban felsorolt indokok azonossága alapján arra következtetett, hogy az alperes szándéka B. Cs.-né alkalmazása volt a felperes munkakörében. A munkaszerződést B. Cs.-né már azt megelőzően aláírta, hogy korábbi munkaviszonya megszűnt volna. A körülmények összevetése és mérlegelése alapján az intézkedések jogellenességét állapította meg az elsőfokú bíróság az Mt. 4. §-a alapján, mivel a munkáltató a jogait rendeltetésellenesen gyakorolta. Az alperes fellebbezése a felperes keresetének elutasítására irányult, hangsúlyozva, hogy az április 29-ei igazolatlan távolmaradás is olyan mulasztás, amely megalapozta a rendes felmondást. A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes munkaviszonya 2006. október 13-án (a másodfokú ítélet meghozatalának napján) szűnt meg az alperesnél. A felperes javára megítélt