Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

5^ 10. A munkáltatót a belső szabályzatban vállalt másik munkakör felajánlási kötelezettség a felmondás közléséig terheli A felmondás közlését követően a munkáltató szabad mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy visszavonja-e a felmondást és szabaddá vált munkakörbe áthelyezi-e a munkavállalót. A felmondás visszavonására a felek megállapodása alapján kerülhet sor. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő a másodfokú bíróság azon álláspontja, hogy a felmondás jogszerűsége csak a rendes felmondás közlésekor fennálló körülmények alapján vizsgálható. Az alperesnek az a magatartása, hogy a rendes felmondás közlése után - a felmondási idő alatt - a felperes áthelyezéséhez nem járult hozzá, a felmondás jogellenessége körében nem bírálható el. (Mfv. II. 10.289/2007/3.) A jogvita tárgya és a tényállás A felperes 1969. augusztus l-jétől állt az alperes alkalmazásában, utolsó munkaköre osztályvezetői beosztás volt. Az alperesnél átszervezésre került sor, melynek következtében a felperes munkaköre megszűnt, erről a munkáltató intézkedésével 2005. január 13-án értesítette. A felperes szakmai tapasztalataira, iskolai végzettségére tekintettel az alperes a területi főüzemirányítói munkakört ajánlotta fel a részére. Figyelemmel arra, hogy a felperes a felajánlott munkakört nem fogadta el, az alperes 2005. március 16-án kelt intézkedésével a felperes részére a forgalmi üzemmérnöki munkakört ajánlotta fel, majd miután a felperes ezt a munkakört sem fogadta el, az alperes 2005. április 19-én kelt intézkedésében arról értesítette, hogy csoportos létszámleépítésre kerül sor, mely a felperes munkakörét és munkahelyét is érinti. Az alperes a 2005. május 30-án kézbesített rendes felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette arra hivatkozással, hogy a felperes munkaköre megszűnt. A munkáltatói intézkedés ellen a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, melyben kérte a rendes felmondás jogellenességének a megállapítását és elmaradt munkabére, továbbá az Mt. 100. § (4) és (6) bekezdése alapján hathavi átlagkeresete megfizetésére kötelezését az alperesnek. A felülvizsgálni kért első és másodfokú ítélet A munkaügyi bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. ítéletének indokolása szerint a munkáltató a felmondási indok valóságát és okszerűségét bizonyította, így az alperes rendes felmondása jogszerű volt. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében - helyes indokaira tekintettel - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítéletnek az első fokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a