Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

Rendes felmondás 44 A Legfelsőbb Bíróság döntése és indokai A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak minősítette. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az átszervezésre alapított felmondás akkor helytálló, ha az átszervezés a munkavállaló szerződéses vagy attól eltérő tényleges munkakörére kihat. Ezért a létszámleépítés, létszámcsökkentés az átszervezés fogalmi körébe tartozik. Elégséges, ha a létszámcsökkentéssel járó átszervezés a munkáltatónak azt a szervezeti egységét (részlegét) is érintette, ahol a munkavállaló tevékenykedett. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az eljáró bíróságok helytállóan következtettek mind az átszervezés, mind a létszámleépítés megtörténtére. A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperes adott megyei igazgatóságán munkát végzők létszámát két fővel csökkentette, de az összlétszám is 2006. február 1-je és július 1-je között 2601 főről 2480 főre csökkent. A létszámleépítés tényét egyébként a másodfokú eljárás során a felperes már maga sem vitatta. A felperes alaptalanul sérelmezte, hogy a munkáltató más megyék területén megüresedett álláshelyet számára nem ajánlott fel, mivel jogszabály ilyen kötelezettséget az alperes részére nem ír elő, így e körben sem volt megállapítható jogellenes magatartás a munkáltató részéről. Ebből következően az is közömbös, hogy a T. megyei kárszakértő, L. K. munkahelye mikor üresedett meg. A Pp. 272. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat meghozatalát mennyiben és milyen okból kívánja. Ebből következően a korábbi beadványokra hivatkozás nem vehető figyelembe (BH 1995/99.), és csupán az Mt. 89. § (7) bekezdése és az Mt. 4. §-ának megsértésére utalás a felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezhette konkrét jogsértés megjelölése hiányában. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (3) bek.]. Összegzés Az országosan telephelyekkel rendelkező munkáltatónál elrendelt létszámcsökkentés telephelyenként végrehajtható volt, és a rendes felmondást így kellett vizsgálni, nem pedig a más telephelyen meglévő üres munkakörök függvényében. Nincs olyan jogszabály, amely kötelezi a munkáltatót a más szervezeti egységben megüresedett munkakör felajánlására, de ilyen kollektív szerződéses szabályozás lehetséges. A perbeli esetben ilyen belső kötelező előírás nem volt.