Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

so 2. Az indoknak a felmondáskor fenn kell állnia - munkakör megszűnése - új munkavállaló alkalmazásának vizsgálata Ha a rendes felmondáskor annak indoka (a munkakör leszűkülése) még nem állt fenn, a későbbi körülmények a korábbi indok valótlanságát már nem érinthetik, ezért a felmondás jogellenes volt. Új munkavállaló alkalmazása esetén különös gonddal kell vizsgálni a felmondási indok valóságát. Ennek során nem a munkakörök megnevezésének, hanem a munkakörbe tartozó feladatoknak, a munkakörök tényleges tartalmának van jelentősége. (Mfv. I. 10.698/2007/3.) A jogvita tárgya és a tényállás A megállapított tényállás szerint a felperes eredeti szállításszervezői (illetve szállításvezetői) munkakörében ellátott feladatai teljesen leszűkültek gépkocsivezetői teendőkre. A megnövekedett gépkocsivezetői feladatok ellátására az alperes megbízással külső céget vett igénybe, az új munkavállalót raktárvezető-helyettesként, nem pedig gépkocsivezetői munkakörben alkalmazta. A felülvizsgálni kért első és másodfokú ítélet A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperesnek a munkáltatói rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránti keresetét. Ezen tényállásból a munkaügyi bíróság az átszervezéssel és a felperes munkakörének megszüntetésével indokolt rendes felmondás jogszerűségére következtetett, arra is tekintettel, hogy nem találta bizonyítottnak a felperesnek az új ügyvezetővel való konfliktusra vonatkozó előadását. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes 2003. július 2-án kelt rendes felmondása jogellenes, és kötelezte az alperest a felperes eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatásra. A másodfokú bíróság szerint a munkaügyi bíróság részben tévesen állapította meg a tényállást, mivel a tanúnyilatkozatok szerint a felperes a raktárvezető-helyettesi feladatokat is ellátta az ezen munkakört betöltő J. S. távollétében. Megállapítható volt továbbá, hogy az alperes által újonnan alkalmazott V. Zs. gépkocsivezetői munkát végez, és távollétében helyettesíti J. S.-t. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az alperesi rendes felmondást jogellenesnek minősítette, és elrendelte a felperes eredeti munkakörben foglalkoztatását. Nem fogadta el az alperesnek ez utóbbi kereseti kérelem elutasítására vonatkozó kérelmét, mivel a továbbfoglalkoztatás akadályát a per során nem bizonyította, hanem csak állította.