Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

137 Rendes felmondás testület, mert erre vonatkozó tételes rendelkezés sem a szakszervezeti alapszabályban, sem az ügyrendben nem található. Álláspontja szerint ezért a szakszervezet szervezetére és működésére vonatkozóan autentikus magyarázatot kizárólag a szakszervezet adhat. Emiatt a megyei bíróság kiegészítette a bizonyítást, megkereste a szakszervezetet, hogy nyilatkozzon a felperes esetében eljárásra jogosult felsőbb szakszervezeti szerv és az előzetes egyetértés kikérése felől. A szakszervezet titkára, S. I.-né úgy nyilatkozott, hogy felettes szakszervezeti szervnek a főbizalmi minősült, aki két bizalmival együtt részt vett a létszám-leépítési bizottságban, és az utóbbiakkal történt tanácskozás után hozzájárulását adta a felperes munkaviszonyának felmondásához. Az így kiegészített bizonyítás alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes az Mt. 28. § (1) bekezdésének megfelelően járt el, mert a felmondás előtt beszerezte a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértését. Ezért a felperes keresetét alaptalannak találta, és azt elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását" és az első fokú ítéletet helybenhagyó határozat hozatalát kérte. A szakszervezet alapszabályának rendelkezéseire hivatkozva vitatta, hogy a régió-titkár vagy a főbizalmi a szakszervezet munkajogi jogosítványa gyakorlására jogosult lett volna. Sérelmesnek tartotta a szakszervezeti titkár nyilatkozatának figyelembevételét, mivel nem vett részt a létszám-leépítési bizottság munkájában, és az eljárás során ellentmondásosan nyilatkozott. Vitatta, hogy a létszám-leépítési bizottság munkája keretében tett nyilatkozat az Mt. 28. § (1) bekezdése szerinti joggyakorlásként elfogadható. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felmondása tárgyában az területi igazgatóság szakszervezeti bizottsága egyetértési jogát nem gyakorolta. Az egyeztetés során felvett jegyzőkönyvre hivatkozva azt is vitatta, hogy a létszám-leépítési bizottság ülésén a szakszervezet tisztségviselői mivoltát figyelembe vette, és erre vonatkozóan nyilatkozott volna. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság döntése és indokai A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A másodfokú bíróság a peres iratokhoz becsatolt A. Rt. Dolgozói Szakszervezetének Alapszabálya és az Országos Szakszervezeti Tanácsának Ügyrendje alapján helytállóan állapította meg, hogy e szabályzatok a szakszervezeti tisztségviselőkkel kapcsolatos szakszervezeti jog [Mt. 28. § (1) bek.] gyakorlásának rendjére vonatkozó rendelkezést nem tartalmaznak. A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes állítását felperes saját perbeli nyilatkozata és az Alapszabálynak a kérelemben megjelölt rendelkezései nem támasztják alá. Ezzel szemben az Alapszabály kifejezetten rögzíti, hogy a szakszervezet struktúráját, döntéshozatali rendjét, testületeit a szakszervezet ügyrendje határozza meg, a perbeli időben pedig ilyen ügyrendje a szakszervezetnek nem volt, csupán az Országos Szakszervezeti Tanácsra - a legmagasabb színtű irányító és döntéshozó testületre - vonatkozó ügyrendet alkották meg, amely a perben vitatott kérdésről nem rendelkezett. A felperes az ügyrend hiányára vonatkozó tanúvallomást a perben maga sem vitatta.