Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

39. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető védelem A felmentés közlésének időpontja az irányadó a szakszervezeti tisztségviselőt megil­lető védelem fennállása szempontjából. A szakszervezet a szervezeti rendjét maga jogosult meghatározni, ez magában fog­lalja az Mt. 28. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértési jog gyakorlására jogo­sult szerv megjelölését is. Ha a munkáltató az egyetértés megadását kérte a szakszervezettől, és az egyet­értését megadta, a munkáltató ennek alapján - általában további vizsgálat nél­kül - intézkedhet (1989. évi II. tv. 25. §). (Mfv. I. 10.418/1999.) A jogvita tárgya és a tényállás A felperes ügyfélszolgálati munkatárs munkakörben állt az alperes alkalmazásában, és bizalmi helyettesként választott szakszervezeti tisztséget töltött be. Az alperes az 1998. február 9-én kelt rendes felmondással a felperes munkaviszonyát felmondta, emiatt a felperes munkaügyi jogvitát kezdeményezett. Kereseti kérelme a rendes felmondás jogellenességének megállapítására és kétszeres végkielégítés megfizeté­sére irányult. Arra hivatkozott, hogy az alperes elmulasztotta munkaviszonya fel­mondása előtt a felettes szakszervezeti szerv hozzájárulását beszerezni. A felülvizsgálni kért első és másodfokú ítélet A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a felmondás jogellenességét és az alperest felperes javára 1 088 892 Ft, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság a szakszervezeti alapszabályból, ügyrendből, valamint B. Gy.-né régió-titkár tanúvallomásából levont következtetéssel azt állapította meg, hogy felperes tekintetében a felmondáshoz való hozzájárulás megadására a régió alapszerv testületi szerve lett volna jogosult, amely testület a régió-titkárból és a fő­bizalmiakból áll. A létszám-leépítési bizottság ülésén részt vevő régió-titkár és két megyei főbizalmi egyetértően nyilatkozott a felperes munkaviszonya megszünteté­sére vonatkozóan. A bíróság megítélése szerint ez a nyilatkozat nem tekinthető tes­tületi döntésnek. Az alperes nem kereste meg a felettes szakszervezeti szervet a hoz­zájárulás megadása végett, a létszám-leépítési bizottság ülését pedig nem tartotta azonosíthatónak a szakszervezeti szerv eljárásával. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság nem értett egyet azzal az ítéleti megállapítással, hogy a hoz­zájárulásra jogosított szakszervezeti szerv a régió-titkárból és a főbizalmiakból álló

Next

/
Thumbnails
Contents