Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

36. A felmondási tilalom (keresőképtelenség) eltitkolásának j ogkö vetkezmény e Ha a munkavállaló megszegte azt a rendelkezést, hogy a keresőképtelenségé­ről tájékoztassa a munkáltatóját, nem hivatkozhat az intézkedés jogellenességére [Mt. 3. § (1) és (2) bek, Mt. 103. § (1) bek. c) pont, Ptk. 4. § (1) bek.]. (Mjv. I. 10.196/2001/3.) A jogvita tárgya és a tényállás A felperes 1994-től állt munkaviszonyban az alperessel területi igazgató munkakör­ben, a munkaviszonyát az alperes az 1999. október 26-án kelt rendes felmondással megszüntette. A felperes keresetében az 1999. október 27-étől fennállt keresőképtelensége miatt felmondási tilalomra hivatkozott. Kérte a rendes felmondás jogellenessége megálla­pítását, és a munkaviszonya helyreállítása mellett az alperesnek az Mt. 100. §-a sze­rinti jogkövetkezményekben marasztalását. A tényállás szerint az alperes 1999. október 25-én, vagy 26-án küldött üzenetet (e-mail-t) a felperes számítógépére arról, hogy október 28-án jelenjen meg a köz­pontban. A felperes 1999. október 26-án már rosszul érezte magát, nem dolgozott, október 27-én az orvos keresőképtelen állományba vette. A felperes október 28-án megjelent a központban, ahol az ügyvezető és a kereskedelmi igazgató a munkavi­szony szervezetkorszerűsítés miatt történő megszüntetéséről tájékoztatta a felperest. Felajánlották a felperesnek a munkaviszonya közös megegyezéssel történő meg­szüntetését a felmondási időnél hosszabb (négyhavi) időre járó átlagkereset meg­fizetésével, amit a felperes nem fogadott el. Nem vette át továbbá az október 26-án kelt, szervezetkorszerűsítéssel indokolt rendes felmondást sem. Az alperes a rendes felmondás átvétele megtagadásáról emlékeztetőt vett fel, és faxon megküldte a fel­peres részére. A felperes másnap jogi képviselőhöz fordult, aki az 1999. október 29-én az alperesnek faxon megküldött iratában a felmondás jogellenességére hivat­kozással egyeztetést kezdeményezett, és a jogellenesség alapjaként a felperes kere­sőképtelenségére hivatkozott. Az alperes a felmondási tilalomról ekkor szerzett tu­domást. A felülvizsgálni kért első és másodfokú ítélet A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szün­tette meg a felperes munkaviszonyát, és elrendelte az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását. Kötelezte az alperest 751 353 Ft és kamata megfizetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents