Tálné Molnár Erika (szerk.): Munkaviszony megszüntetése. Rendes és rendkívüli felmondás (Budapest, 2008)

117 Rendes felmondás 83/A. §-a alapján a munkavállaló ideiglenesen más munkakörbe átirányítható. Ezért a rendes felmondás indokát nem találta valósnak. Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét közbenső ítéletként helybenhagyta, mivel egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításaival. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a felperes az „átköltözést" követően az új munkakörbe tartozó feladatokat nem végzett, a munkáltatói jogkör gyakorlója K. P. maradt, ő írta alá a munkaszerződésmódosítást is. így S. É. nem lehetett a felettese, csupán célszerűségi okból írta alá a szabadságengedélyét. A munkaszerződés-módosítás tehát nem jött létre, az alperes által adott pár napos gondolkodási idő 2005. január elején letelt, ezért az ajánlati kötöttség a rendes felmondáskor már nem állt fenn, függetlenül attól, hogy S. É. átvette a felperestől az aláírt munkaszerződés-módosítást. A Legfelsőbb Bíróság döntése és indokai A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaposnak minősítette. A Legfelsőbb Bíróság kiegészítette a jogerős ítéleti tényállást annak megállapításával, hogy a felperes a munkaszerződés-módosítást annak 2004. december elején, közepén történt átadásakor azért nem írta alá, és azért vitte haza, mivel még nem döntött az elfogadásáról. A felperes személyes meghallgatásakor mindezekről a következőképpen nyilatkozott: „...elvittem magammal haza (a módosítást), hogy áttanulmányozzam ...a szerződésmódosítás tartalmát szóban ismertem már novemberben is, de az írásba foglalt módosítást is szerettem volna megmutatni valakinek, megmutattam egy ismerősömnek, aki jobban járatos". Az alperes számviteli osztályvezetője mindezekről így nyilatkozott: „a felperes is megkapta a munkaszerződés-módosítást, én úgy emlékszem, hogy december első napjaiban, 6-ai vagy 10-ei időpontban ...én személyesen adtam át ...a felperes azt mondta, hogy még szeretné átgondolni, egy pár napot kért, én azt mondtam, jó, de utána adja vissza ...a szabadság előtt és után is rákérdeztem a szerződésmódosítás aláírására, azt válaszolta, hogy: még mindig gondolkozom ...december hónap végéig vártuk vissza az aláírt munkaszerződés-módosítást". A felperes S. É. tanúnyilatkozata ezen részére azt az észrevételt tette, miszerint: „januárban amikor visszamentem (szabadság után) valóban kérdezte (a tanú) tőlem, és ezt követően vittem be a munkaszerződés-módosítást aláírva." Az előbbiekből következően az első- és a másodfokú bíróság az alperes rendes felmondása miatti kereset megalapozottsága vizsgálatánál tévesen indult ki abból, hogy a felperes a munkaszerződés-módosítási ajánlat átvételétől annak aláírva történt visszaadásáig milyen munkavégzési helyen és milyen feladatokat látott el. A felperes saját nyilatkozata, valamint felettese, S. É. nem cáfolt tanúnyilatkozata szerint azért nem írta alá az okiratot, mert az elfogadásáról nem döntött még 2005. január elején sem. Ezt bizonyítja S. E. nem vitatott előadása arról, hogy a felperesre a szabadsága után is rákérdezett, és azt a választ kapta, hogy „még mindig gondolkozom".