Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

7 Tartalom 4. BDT2006. 1395 61 I. A közvetett képviselet lényege abban áll, hogy a megbízott képviselő ugyan a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően jár el, azonban a saját nevében teszi meg a jognyilatkozatot és köt szerződést, ezért a megbízott és a harmadik személy egymással szemben közvetlenül válnak jogosulttá és kötelezetté, a megbízó és a harmadik személy között nem jön létre közvetlen jogviszony. II. Átalánydíjas építési vállalkozási szerződés esetén elmaradt munkának minősül az is, ha a kivitelező a szerződésben meghatározott műszaki tartalmat nem valósítja meg, hanem azt másfajta, nem egyenértékű, hanem lényegesen értéktelenebb megoldással a megrendelő tudta és beleegyezése nélkül helyettesíti. (Bírósági Döntések Tára 2006. évi 6. szám, 99. sorszámú jogeset) I. Ha a felek építési vállalkozási szerződésben a vállalkozói díjat tételes felmérésre utalással határozzák meg, azonban az egyes, később felmérésre kerülő munkafázisokra vonatkozó egységárakat átalányár formájában előre rögzítik, az elszámolás során alkalmazott egységárak csak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága címén támadhatók. A feltűnő aránytalanság szempontjából a szerződésben meghatározott díj és a reálisan felszámítható díj közötti értékkülönbséget kell bizonyítani, majd az értékkülönbség összegét a reális, valós díj összegével kell aránypárba állítani, és az így számított százalékos aránytalanság értékelhető. II. Az építési vállalkozási szerződés teljesítése a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezéséhez kötődik, ami nem azonos a használatbavételi engedély iránti hatósági eljárással. (Bírósági Döntések Tára 2006. évi 11. szám, 177. sorszámú jogeset) Építési szerződések körében a vállalkozói díjban való megállapodás történhet úgy is, hogy a vállalkozó a munka előzetes felmérése után csupán tájékoztató irányárat közöl, és a felek utólagos tételes elszámolást rendelnek. Ilyen esetben a díj összegének meghatározása utólagos tételes felmérés alapján történik: a kivitelező a teljesítésről kiállított számlájához mellékeli a felmérést, azt a jegyzéket, amelyből a megrendelő azonosíthatja és ellenőrizheti a ténylegesen elvégzett munkák körét, jellegét, volumenét, a felhasznált anyagok mennyiségét és értékét. (Bírósági Döntések Tára 2003. évi 12. szám, 143. sorszámú jogeset) 5. BDT2006. 1472 67 6. BDT2003. 903 73