Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)
Az építési vállalkozási szerződések 68 egységárakat átalányban határozták meg, melyek alapulvételével a vállalkozó - tételes kimutatás alapján - számlázni jogosult. A felperes 2000. december 7-én Kecskemét város CATV hálózat optikai átépítésének (I. ütem) és a Repülőtéri lakótelep törzskábel építésének műszaki átadás-átvételét kezdeményezte. A műszaki átadás-átvételről jegyzőkönyv készült, a nyilatkozó szakhatóságok a műszaki átadáshoz és az üzembehelyezéshez, használatbavételhez hozzájárultak. Az alperes az előbbi jegyzőkönyv mellett 2001. január 3-án a KTV hálózat műszaki átadása tárgyában külön aláírt egy átadás-átvételi elismervényt. A felperes a 2000. évben végzett munkákkal összefüggésben mindösszesen 63 848 266 Ft díjról állított ki számlát, ebből az alperes 28 313 828 Ft összegű díjat kiegyenlített. Az alperes 2001. május 16-án megkifogásolta a felperes számláit és kérte megismételt műszaki átadás-átvételi eljárás kitűzését, lefolytatását, szabályos jegyzőkönyv felvételét. A felperes ettől elzárkózott, a felelős műszaki vezető szabványoknak való megfelelőséget tanúsító nyilatkozatát azonban 2001. június 17-én megküldte a megrendelőnek. Az alperes 2001. július 6. napjára kitűzött egy átadás-átvételt, az erről felvett jegyzőkönyvben részben különböző okiratok hiányát, részben pedig a föld alatti szekrények építésével kapcsolatos hiányosságokat kifogásolta. Késedelmesen, csupán 2002. február 27-én nyújtotta be a használatbavételi engedély kiadása iránti kérelmet, melyet a Hírközlési Felügyelet a 2002. március 12-én kelt határozatával megtagadott. Megállapította a hatóság, hogy a reptéri optikai hálózat a jóváhagyott kiviteli tervtől eltérően épült meg, egyben az alperest fennmaradási engedély megkérésére kötelezte. Ezt az engedélyt az alperes 2002. június 14-én megkérte, többszöri hiánypótlást követően 2003 februárjában kapta kézhez. A Hírközlési Felügyelet ugyanakkor 2002. július 29-én az alperest az építési engedélytől eltérő kivitelezés miatt 691 515 Ft bírsággal sújtotta. A felperes keresetében a 2000. évben elvégzett munkák után járó, még ki nem egyenlített vállalkozói díját követelte, és az alperest 35 534 438 Ft, ennek 2001. január 8. napjától járó, a szerződésben meghatározott mértékű kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Álláspontja szerint 2000. december 7. napján a szakhatóságok a fizikailag elkészült beruházást ellenőrizve adták meg hozzájárulásukat a használatbavételhez, az előírt dokumentumokat 2001 januárjával bezárólag átadta a megrendelő részére, az alperes a beruházást ténylegesen is használatba vette, ezzel a teljesítés részéről megtörtént. Valójában az alperes össze kívánta kapcsolni a műszaki átadásátvételt a használatbavételi eljárással. Az utóbbi eljárással kapcsolatos intézkedései azonban késedelmesek voltak, másrészt pedig az engedély megtagadásának oka kizárólag az építés körülményeiből eredő nyomvonaleltérés volt, mely nyomvonal a felperes részére adott volt. Az alperes feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadási kifogásának elutasítását arra figyelemmel kérte, hogy a kiviteli terv úgy a mennyiség, mint a minőség tekintetében a megrendelő igénye szerint módosult. A vállalkozói díj összege reális volt, megerősíti ezt az a körülmény is, hogy a felperes minden más megrendelőjével szemben azonos díjszabást alkalmazott. Kiemelte: a távközlési anyagok tekintetében általános hiány lépett fel, egyidejűleg több helyen kellett a munkákat végeznie, növelte a munkavállalók és az alvállalkozók számát, ezen piaci körülmények tükröződtek a megnövekedett díjban. Figyelemmel arra,