Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

53 BDT2005. 1125. A Legfelsőbb Bíróság határozatai hivatalos gyűjteményének 2000/1. kötetében közzétett 201. számú döntésében és a BH2004. 322 számú döntésében rámutatott arra, hogy általánydíjas építési szerződés esetében a munka tervtől részben eltérő tartalommal való elvégzése estén sem térhetnek át a felek a tételes elszámolásra [Ptk. 389. §, 403. § (4) bek. és XXXII. PED]. Az egyes munkanemeken belül teljesített mennyiségi eltérés nem ad alapot az átalánydíj csökkentésére, és a vállalkozó többletmunka esetén nem tarthat igényt többletdíjazásra. A kikötött díjon felül csak a pótmunkák ellenértéke számolható el. Az átalánydíjból levonni csak a teljes egészében elmaradt munkarésszel kapcsolatos díjtételeket lehet. A perben kirendelt igazságügyi-műszaki szakértő nem a fentiek alapján készítette el szakvéleményét, ezért a szakvélemény alapján a felperest illető még meg nem fizetett átalánydíj nem határozható meg. A megismételt eljárásban először az alperesek kizárási indítványáról kell határozni. Be kell szerezni az érintett bírák Pp. 18. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát és a Pp. 18. § (2) bekezdése szerinti bíróság döntését. Ezt követően a per érdemi tárgyalása során fel kell hívni a felperest, hogy díjigényét a szerződésben kikötött átalánydíjból kiindulva úgy jelölje meg, hogy részletezze az átadásig el nem végzett és a költségvetésben szereplő, illetve a tervtől részben eltérő tartalmú munkavégzés miatt elmaradt munkákat, ezek után ugyanis átalánydíjra nem tarthat igényt. Meg kell jelölnie, hogy melyek voltak a tervtől eltérő tartalommal elvégzett, utólag megrendelt, illetve műszaki szükségességből elvégzett munkák (pótmunkák), amelyek után a szerződésben kikötött összegű díjazást igényelhet. Ezek ismeretében nyilatkoztatni kell az alpereseket arra, hogy az átadás-átvételig el nem készült munkarészek után a költségvetésben megjelölt milyen összegek leszámítására tartanak igényt. A befejező munkálatokkal kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeik elszámolására ugyanis az alperesek ez ideig alapot adó jogcímet nem jelöltek meg, erre vonatkozó elszámolást ezért nem vehettek figyelembe. A tervmódosítások folytán elmaradt munkarészek és a pótmunkák tekintetében ugyancsak nyilatkozniuk kell. Ezt követően a költségek előlegezése esetén új igazságügyi-műszaki szakértőt kell kirendelni, aki a per adatai és a felek nyilatkozatai alapján a fenti elvek figyelembe-vételével kiszámíthatja a pótmunkák és az elmaradt munkák ellenértékét. A szerződésben kikötött átalánydíjból le kell vonni az el nem készült munkarészek költségvetés szerinti (és nem az alperesi ráfordítás szerinti) díjtételeit, és a tervmódosítás miatt elmaradt munkarészek költségvetés szerinti díjtételeit, és hozzá kell adni a tervben és a költségvetésben nem szereplő tervmódosítással összefüggő, utólag megrendelt, illetve műszaki szükségességből elvégzett munkák (pótmunkák) ellenértékét a szerződés szerinti díjtételekkel számolva. A fentieken túlmenően a másodfokú bíróság rámutat a következőkre: Az elsőfokú bíróság nem tisztázta, hogy mikor került sor a felperes részéről a létesítmény átadására, ezzel kapcsolatos tényállást sem állapított meg, holott ennek az időpontnak jelentősége van az úgynevezett befejező munkák tekintetében, és a felperes késedelmének időtartama és oka tekintetében is. Mellőzhetetlen ezért ebben a körben is a tényállás tisztázása. Meg kell határozni, hogy a megrendelő a 2001.