Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

39 Szegedi ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2006. (XI. 30.) számú kollégiumi ajánlása munkákon és műszakilag szükséges munkákon kívül - a megrendelő által a szerződés megkötése után elrendelt, illetve tervmódosítás folytán előálló pótmunkákat is köteles elvégezni, de csak akkor, ha az nem irányul az eredetitől lényegesen eltérő illetve új munkaeredmény előállítására, a szerződés műszaki tartalmának lényeges kiterjesztésére, és általában nem teszi a kivitelező munkavégzését aránytalanul terhesebbé. Annak természetesen nincs akadálya, hogy bármilyen terjedelmű pótmegrendelés tekintetében a felek közös megegyezéssel az építési szerződést módosítsák, a vállalkozó további munkaeredmény előállítására is vállalkozzon. A többletmunka a pótmunkával szemben nem új vagy módosult megrendelői igény, hanem a tervdokumentáció valamely részében (tervrajz, műszaki leírás, a tervdokumentáció mellékletei) már eredetileg is szereplő, de a vállalkozói díj költségvetési számítása során nem, vagy nem kellő mértékben előirányzott munkatételt jelent, amely így utóbb költségtöbblettel jár. A vállalkozó a Ptk. 403. § (4) bekezdése folytán köteles elvégezni az ún. műszaki szükségességből felmerülő munkákat is. A műszaki szükségességből felmerülő munkákat a tervdokumentáció ugyan nem tartalmazza, de nem azért, mert a terv hibás vagy fogyatékos, vagy mert a kivitelező a terv megvizsgálásakor nem volt kellően gondos, hanem azért, mert a munka természete folytán ezeket előre látni nem lehetett (különösen vonatkozik ez például felújítási munkáknál a takart szerkezetekre). Az előre nem látható, objektív okból felmerülő munkák elvégzése mégsem jelent eltérő munkaeredményt, hanem a műszakilag szükséges, utóbb felmerült munkák nélkül a létesítmény - a munkaeredmény - rendeltetésszerűen nem készíthető el, nem állítható elő, nem használható. A Ptk. 403. § (4) bekezdés második fordulatában szabályozott műszaki szükségességből felmerülő munkákat a törvényi szabályozás az első fordulatban körülírt többletmunkákon kívül határozza meg. Másfelől viszont a Ptk. a pótmunka fogalmát egyáltalán nem ismeri, a tárgyi jogi szabályozás alapján a műszaki szükségességből felmerülő munkák ezért pótmunkának sem minősíthetők. A szerződéskötéskor elvállalt műszaki tartalomhoz, a tervdokumentációban foglaltakhoz képest a kivitelező utóbb eltérő, illetve többlet munkavégzési kötelezettsége a törvényi szabályozáshoz és a kapcsolódó bírói gyakorlathoz képest ténylegesen háromféle lehet: - többletmunkának minősülhet [Ptk. 403. § (4) bekezdés első fordulat]; - műszaki szükségességből felmerülő munkák körébe tartozhat [Ptk. 403. § (4) bekezdés második fordulat]; - pótmunkának minősülhet a megrendelő pótlólagos megrendelése folytán. A pótmunka, többletmunka, műszaki szükségességből felmerülő munka elhatárolásának és minősítésének a jelentősége azért lényeges, mert a munka természete határozza meg, hogy az előálló többletköltségek kockázata kit terhel: a vállalkozót vagy a megrendelőt. III. Amennyiben a vállalkozási szerződésben a felek a vállalkozói díjat utólagos tételes felmérésre utalással határozták meg, a pótmunka, többletmunka, illetve műszaki szükségességből felmerülő munka megkülönböztetésének jelentősége nincs, mivel a kivitelező a szerződés teljesítése után valamennyi, műszakilag indokolt,