Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 38 terv lényegében egyúttal a megrendelő utasítását is jelenti, ezért a kivitelezőt terheli a terv megvizsgálásának kötelezettsége, és ha a terv - vagyis a megrendelő utasítása - célszerűtlen vagy szakszerűtlen, erre a megrendelőt figyelmeztetni köteles [Ptk. 392. § (3) bekezdés]. A vállalkozó kivitelezési kötelezettsége ugyan a műszaki terv megvalósítására vonatkozik, a terv felismerhető hibája miatt bekövetkező hibákért, az ezek miatt keletkező károkért a kivitelező és a tervező a megrendelővel szemben egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik (Legfelsőbb Bíróság GK 54. számú állásfoglalás II. pont). Az a követelmény, hogy a kivitelezőnek a tervdokumentációban foglaltakat kell megvalósítania nem érvényesül minden esetben mechanikusan és mereven. A Ptk. 403. § (4) bekezdése értelmében: a vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. Apótmunka fogalmát a hatályos törvényi rendelkezés nem határozza meg, a kialakult bírói gyakorlat azonban ismeri és használja. Többletmunka esetén az eredetileg célul tűzött munkaeredmény nem változik meg, hanem a változatlan munkaeredmény az előzetesen becsülthöz képest csak többletmunka végzéssel, illetve többlet költségvonzattal valósítható meg. Ezzel szemben pótmunka esetén a megrendelő az eredetileg célul tűzött munkaeredményt módosítja, megváltoztatja, eltérő többletigényeket fogalmaz meg, vagyis a többlet munkavégzés illetve a többletköltségek nem az eredetileg vállalt munkaeredmény, hanem a részben módosított munkaeredmény megvalósításához szükségesek. A pótmunka a megrendelő által a szerződés megkötése után pótlólag elrendelt (megrendelt) munkákat, az újfajta megrendelői igényeket jelenti, amelyek rendszerint tervmódosítás formájában jelennek meg. Amennyiben utóbb tervmódosításra, vagy a terv kiegészítésére kerül sor, amelynek következtében a vállalkozónak újabb munkarészeket is el kell végeznie, ez pótmegrendelésnek, elvégzésük pedig pótmunkának minősül. A pótmunka elrendelése lényegében a megrendelő utasítási jogának [Ptk. 392. § (1) bekezdés] gyakorlása az építési-kivitelezési szerződés körében, amely a szerződés egyoldalú módosítását eredményezi, és amely - adott esetben ráutaló magatartással - mindig kiterjed a szerződéses vállalkozói díj módosítására is. A pótmunka elrendelésének - amely tehát a megrendelő utasítása, egyoldalú módosítása - a kivitelező a szerződés általános szabályaitól eltérően, a vállalkozás különös részi szabályai folytán köteles ugyan eleget tenni, ezért azonban a visszterhesség elvéből következően a díj mindig megilleti. A megrendelőnek a pótmunka elrendelésére vonatkozó utasítási joga azonban nem korlátok nélküli. A kivitelező változatlanul ugyanazon létesítményt köteles megvalósítani, bár módosult műszaki tartalommal. Külön megállapodás hiányában, beleegyezése nélkül, pótmunka címén az eredetitől lényegesen eltérő, új munkaeredmény előállítására nem köteles. A Ptk. 392. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, az utasítás azonban nem teheti a teljesítést terhesebbé. A rendelkezés alkalmazása az építési szerződések körében azt jelenti, hogy a kivitelező - a Ptk. 403. § (4) bekezdésében előírt többlet-