Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

35" r Szegedi ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2006. (XI. 30.) számú kollégiumi ajánlása A vállalkozói díj meghatározása építési vállalkozási szerződésekben I. Kivitelezésre irányuló vállalkozási szerződések esetén a vállalkozói díj meghatározható egy összegben (fix) átalányáron vagy utólagos tételes felmérésre utalással. II. A többletmunkákon és a műszakilag szükséges munkákon kívül a kivitelező - külön megállapodás hiányában - akkor köteles elvégezni a megrendelő által a szerződés megkötése után elrendelt, illetve tervmódosítás folytán előálló pótmunkákat is, ha a pótmunka elrendelése nem irányul az eredetitől lényegesen eltérő, illetve új munkaeredmény előállítására, és nem teszi a kivitelező munkavégzését aránytalanul terhesebbé. III. A szerződésben kikötött átalánydíjon felül csak a pótmunkák ellenértéke számolható el. A műszaki szükségességből felmerülő, előre nem látható munkák ellenértéke az átalánydíjon felül kivételesen akkor érvényesíthető, ha az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságrendjére, az átalánydíjhoz viszonyított költségvonzatára figyelemmel azzal a kivitelező az átalánydíj meghatározásakor előzetesen kellő gondosság mellett nem számolhatott. Tételes felmérés esetén a szerződés teljesítése után a műszakilag indokolt, ténylegesen elvégzett munkák és felmerült költségek ellenértéke követelhető. IV. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén a befejezetlen építményért járó ellenszolgáltatást a szerződésben elvállalt teljes műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított arányának meghatározásával, és ennek a szerződésben kikötött átalánydíjra való vetítésével kell számítani. Indokolás: I. A munkaeredményért járó ellenszolgáltatás - a vállalkozói díj - a vállalkozási szerződés lényeges tartalmi kelléke. Ha a vállalkozói díjban a felek nem állapodnak meg, a vállalkozási szerződés nem jön létre, a szolgáltatás nem követelhető, illetve teljesítés esetén a szerződés létrejötte hiányának jogkövetkezményeit (jogalap nélküli gazdagodás) kell alkalmazni. A jogalkalmazás azonban a díj meghatározásának szempontjait a gyakorlathoz igazodóan, rugalmasan alakította ki.