Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 30 vány a vállalkozási szerződés kógens tartalmává válik, a nem kötelező szabvány pedig lényegében diszpozitív rendelkezésként funkcionál. A szabványtól ugyan el lehet térni, eltérő műszaki megoldás hiányában azonban a nem kötelező szabvány előírásai irányadóak. Amennyiben pedig a tervező a nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldást alkalmaz, nyilatkoznia kell, hogy a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű [290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdés db) pont]. A minőséghiba szakmai megítélése szempontjából tehát az egyébként önkéntes szabvány rendelkezéseit értékelni kell. - Az építmények, az azokhoz szükséges anyagok, termékek minőségi jellemzőit kötelező tulajdonságokkal (paraméterekkel, adatokkal) teljeskörűen körülírni nem lehetséges. A Ptk. ezért meghatároz olyan általános mércét, amely mindenféle szolgáltatás közös vonását ragadja meg, azt nevezetesen, hogy bármely szolgáltatás valamilyen cél betöltésére szolgál. Generálklauzulaként irányadó, hogy a szolgáltatásnak - építménynek - alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra [Ptk. 277. § (l)-(2) bekezdései]. Az építmény, termék tehát nemcsak akkor lehet minőséghibás, ha nem felel meg a szabványban előírtaknak, hanem akkor is, ha a szabvány előírásait ugyan kielégíti, azonban egyéb, szabványban nem részletezett tulajdonságai folytán az átfogóbb minőségi követelménynek - a rendeltetésszerű használatnak - a szabványban nem részletezett okból nem felel meg. - A szolgáltatás minőséghibáját okozhatja a külön jogszabályban előírt ún. járulékos kötelezettségek elmulasztása olyankor is, ha maga a szolgáltatás egyébként nem minőséghibás. Ilyen kötelezettségek: használati, kezelési utasítás átadása; minőség, megfelelőség tanúsítása; jótállási feltételek mellékelése; megvalósulási terv átadása stb. Az építési szolgáltatások minőségét összességében a törvényi követelmények oldaláról általában a rendeltetés szerinti célra való alkalmasságuk, külön jogszabályi rendelkezések esetén az egyedi, konkrét minőségi jellemzők szabványosított előírása és a kapcsolódó járulékos kötelezettségek határozzák meg. Az építési szolgáltatásnak azonban nemcsak a jogszabályban, hanem a szerződésben külön megfogalmazott minőségi követelményeknek is meg kell felelnie. Építési szerződések körében kiemelt jelentősége van a megrendelő által átadott tervdokumentációnak: a tervdokumentációtól, mint az építmény szerződésben kikötött tulajdonságaitól a kivitelező akkor sem térhet el, ha az általa egyébként alkalmazott műszaki megoldás nem hibás, esetleg a tervvel egyenértékű. A tervtől eltérő önkényes kivitelezés - műszakiszakmai értelemben vett hiba nélkül is - önmagában is hibás teljesítést eredményez. b) A hibás építmény és a hibás teljesítés nem ugyanazt jelenti, a hibás teljesítés jogi kategória. Hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha a hiba műszaki oka már a teljesítés (a műszaki átadás) időpontjában (rejtetten) az építményben megvolt. A releváns időpont a teljesítés (az átadás) időpontja, hiszen a szerződésszegés éppen a hibás teljesítésben áll. A hibás teljesítés tényét - azt, hogy a hiba oka az átadás időpontjában az építményben már megvolt - a bizonyítási teher főszabálya szerint az ezt állító megrendelőnek (jogosultnak) kell bizonyítania. Több évvel (évtizeddel)