Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

31 Bevezetés az építési vállalkozási szerződések joggyakorlatához az átadást követően a bizonyítási kötelezettség nem egyszerű; ha az építmény hibájának műszaki okát, eredetét szakértői módszerekkel sem lehet már megállapítani, a bizonytalanságból eredő következmények a megrendelő terhére esnek. A hibás teljesítés felderítésében az építési jogvitákban kiemelt szerepet kap az építész műszaki szakértői bizonyítás. A szakértőhöz intézett kérdések jellemzően: hibás-e a létesítmény, miben áll a hibajelenség; melyek a hibajelenség műszaki okai, azok az átvételkor már fennálltak-e; a hibaokok kinek az érdekkörében keletkeztek (tervező, kivitelező, anyaggyártó, karbantartás, avulás stb.), a kivitelező felismerhette-e az esetleges tervezői eredetű hibaokot; a hibajelenség szempontjából a különböző érdekkörben felmerült hibaokok egymásközti súlya, a közrehatás aránya. - Tervezési eredetű hibák: A műszakilag kifogástalan, korszerű, gazdaságos és célszerű megoldásokat tartalmazó tervdokumentációnak az építmények minőségvédelmében kiemelkedő szerepe van, jóllehet a közfelfogásban a tervező személye kissé háttérbe szorul. A fogyasztó az elkészült létesítményt (lakást) veszi birtokba, a kész épület hibáit érzékeli, a fogyatékosságokért - érthetően - az épület kivitelezőjét vonja felelősségre. Valójában az építési vállalkozó a rendelkezésre bocsátott tervdokumentáció szerinti kiviteli munkákra vállalkozik, adott esetben szakmai profiljának megfelelő részben. A tervdokumentáció így a megrendelő és kivitelező közötti vállalkozási szerződés tartalmát határozza meg, a terv a kivitelező által felvállalt munkaeredmény pontos leírása, a megrendelőnek a munkaeredmény részleteire, megjelenésére, minőségére vonatkozó utasítása. Amennyiben a terv hibás, hiányos, a terv alapján elkészült építménynél mutatkoznak meg a fogyatékosságok akkor is, ha a kivitelező a tervnek megfelelően járt el. A tervező nemcsak szűkebb értelemben a tervdokumentáció hibáiért felel, hanem a hibás terv alapján elkészült építmény hibáiért is, a szerződésszegéssel okozott kártérítés szabályai szerint. - Kivitelezési eredetű hibák: Az építmények hibáit a leggyakrabban az okozza, hogy a kivitelező a technológia szakmai követelményeit megsérti, a tervdokumentációtól eltér, munkája pontatlan, szakszerűtlen, felületes. A kivitelező a terv felismerhető hibái miatt is felelősséggel tartozik. A tervdokumentációt ugyanis a kivitelezés megkezdése előtt egészében és részleteiben szakmai szempontok szerint át kell vizsgálnia, észrevételeit meg kell tennie, a fogyatékosságokra a megrendelőt figyelmeztetnie kell. Ha a kivitelező a terv megvizsgálásával, észrevételezésével összefüggő szerződéses kötelezettségének nem tesz eleget, és a terv hiányossága miatt az építmény hibás lesz, a kivitelező - nem a hibás teljesítés, hanem a figyelmeztetési kötelezettség megsértése miatt - kártérítési felelősséggel tartozik, adott esetben a közös károkozó tervezővel egyetemlegesen. A megvizsgálási és figyelmeztetési kötelezettséget a joggyakorlat magas mércével méri, a kivitelezőtől gyakorlatilag a számításokat kívánó, újabb tervezési munkát igénylő tervhibák felismerése nem várható el. - Gyártási eredetű anyaghibák: A kivitelezés során a vállalkozó ma már tipikusan előre gyártott anyagokat, elemeket, szerkezeteket, berendezéseket és alkatrészeket épít be (például falazóblokkok, födémelemek, nyílászárók, radiátorok, elektromos, vizes, gázszerelvények stb.). Az épületbe beépített termékek hibája az átadás után magának az építménynek, mint fődolognak a hibáiként jelennek meg.