Kemenes István (szerk.): Az építési vállalkozási szerződések (Budapest, 2008)

Az építési vállalkozási szerződések 136 A felperes a hátralékos vállalkozói díjról, 39 500 000 Ft-ról 2001. október 12-i esedékességgel számlát bocsátott ki. Az alperes a teljesítést megtagadta, egyben 2001. június 1. napjától augusztus 24. napjáig terjedő időszakra 45 250 000 Ft-os kötbérigényt jelentett be. A felperes keresetében 39 500 000 Ft és ennek 2001. október 13. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a szerződést 2001. június 15. napjáig megfelelően teljesítette, az átadás-átvételi eljárás elhúzódása neki fel nem róható okból történt. Az alperesnek 2001. június 5. napjára kellett volna kitűznie az átadás-átvételi eljárás megkezdését, ezzel szemben ez csak később történt, az eljárás elhúzódása pedig kizárólag az alperes magatartása miatt következett be. A beépítésre került új lift építési engedélyét a megrendelő alperesnek kellett volna beszereznie, ez azonban nem állt rendelkezésre. Hangsúlyozta, hogy az alperes az átvételt nem tagadta meg, erre nem is volt semmi indoka, hiszen a szakértői vélemény megállapítása szerint sem volt a létesítmény rendeltetésszerű használatát akadályozó hiba, hiányosság. Másodlagosan az alperes által érvényesített kötbér mérséklését kérte a kötbér túlzott mértékére hivatkozással. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felperesnek járó hátralékos vállalkozói díj összegét nem vitatta, tartozásába azonban beszámította a 45 250 000 Ft összegű késedelmi kötbér összegét. Állította, hogy a felperes a vállalkozási szerződést késedelmesen teljesítette, a készre jelentés is már a kikötött teljesítési határidő utáni időpontra vonatkozott. Az átadás-átvételi eljárás éppen azért húzódott el, mert a létesítmény rekonstrukciós munkálatait a felperes hibásan, hiányosan készítette el, engedélyezett tervek hiányában késedelmesen történt meg a betegszállító felvonó üzembe helyezése. A csatolt hibajegyzéken felsorolt hibák a rendelőintézet rendeltetésszerű használatát, működését akadályozták, ezért az átadás-átvételi eljárás befejezéséig, 2001. augusztus 24. napjáig köteles a felperes késedelmi kötbér fizetésére. A beavatkozó az alpereshez csatlakozva a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével 28 700 000 Ft és ennek járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a felperesnek mely időpontban kellett a perbeli szerződést teljesítenie, ehhez képest mely határnap tekintetében állapítható meg, hogy a szerződést jogi értelemben teljesítette. Utalt a Ptk. 405. § (3) bekezdésének azon rendelkezésére, mely szerint határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át. Az építési szerződés tehát akkor tekinthető teljesítettnek, amikor az eredményes átadás-átvételi eljárás megkezdődött. A Ptk. 405. § (1) bekezdése értelmében a megrendelő a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során köteles megvizsgálni és az ekkor felfedezett hiányokat, hibákat és a hibás munkarészekre eső költségvetési összeget, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeit jegyzőkönyvben rögzítenie. Az átvételkor rögzített hiányosságok minősítése abból a szempontból releváns, hogy jogilag mikor kell eredményesnek tekinteni az átadás-átvételi eljárást. A Ptk. 405. § (4) bekezdése szerint ugyanis a jelentéktelen kisebb hiányok -, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem gátolják - miatt a megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg. Ha viszont