Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 8S tésügyi hatóság hatásköre és így a határozat törvényességét vizsgáló bíróság hatásköre csak arra terjed ki, hogy a településkép védelme, azaz a részletes rendezési tervben foglalt területfelhasználási cél megvalósítása érdekében a bontás szükségessége fennáll. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperesek keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Kfv.V.40.097/2000.) KGD2007. 19 A bontás elrendelése jogszerű, ha az építtető nem tudja igazolni építési jogosultságát [46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 17. §, 35. §]. Az alperesi beavatkozó az 1998. szeptember 17. napján tartott közgyűlésen döntött a tetőfelújítás elvégzéséről, melynek érdekében 1998. november 11. napján vállalkozási szerződést kötöttek. A felperesek ezen, a társasház tetőterében lévő, önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlői. A felperesek a bérbeadó és a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül a tetőtér felújítása során 4 darab tetőtéri ablakot építettek be. A tetőtéri lakás átalakításával és a 4 darab tetőtéri ablak beépítésével kapcsolatos fennmaradási engedélyezési eljárásban az elsőfokú építésügyi hatóság megismételt eljárásban a fennmaradási engedélyt nem adta meg, egyben kötelezte a felpereseket a tetőtéri ablakok elbontására azzal, hogy építési engedély nélkül a tulajdonosok hozzájárulása nélkül építették meg. A felperesek fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy nem ők, hanem a beavatkozó volt az építtető, a lakók az építkezésről tudtak, az ellen nem tiltakoztak. A vállalkozási szerződés is tartalmazza a tetőtéri ablakok átalakítását. Az eredeti állapot helyreállítása lehetetlen. Az alperes 2003. szeptember 9. napján kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A helyszíni szemle adatai, a becsatolt iratok (alaprajz, vállalkozási szerződés) alapján megállapította, hogy a társasház nem tervezte a tetőtéri ablakok beépítését, annak építői a felperesek voltak, a tulajdonosok hozzájárulásának hiányában fennmaradási jogosultsággal nem rendelkeznek. A felperesek keresetükben megismételték a fellebbezésükben előadottakat, kiegészítve azzal, hogy mind a tulajdonos önkormányzat, mind a társasház lakói tudtak az építkezésről, azt nem kifogásolták. Az alperes és az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérték azzal, hogy nem járultak hozzá a tetőtéri ablakok építéséhez és fennmaradásához. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. ítéletének indokolásában hivatkozott az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 47. § (1) bekezdés b) pontjára,