Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

67 I. Anyagi jogi kérdések KGD2005. 79 Társasházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozó építési engedélyezési eljá­rásban nem vitatható az építési jogosultságot igazoló közgyűlési határozat érvé­nyessége [1997. évi CLVII. törvény 32. §, 41. §, 1997. évi LXXVI1I. törvény 37. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §|. A B., U. u. 2-10. szám alatti társasház a 2001. február 20-án megtartott megismételt közgyűlésen két határozatot hozott. A jelen lévő tulajdonosok megbízták a beavat­kozó képviselőjét, a közös képviselőt és a számvizsgáló bizottságot, hogy a tető be­építéséhez szükséges szerződéseket előkészítse. A másik határozat szerint a jelen lévő tulajdonosok úgy határoztak, hogy a „tetőtér beépítését" kívánják elvégeztetni a tetőfelújítás helyett. Mindkét határozatot a közgyűlés a jelen lévő tulajdonosok tulajdoni hányada szerinti szótöbbséggel hozta meg. A 2001. június 6-án megtartott és megismételt közgyűlésen a jelen lévő tulajdo­nosok a tulajdoni hányadukra eső szótöbbséges határozattal megbízták a közös kép­viselőt, hogy a tető beépítéséhez szükséges szerződés előkészítésére ügyvéd segítsé­gét vegye igénybe, majd a 3. számú határozattal a társasház közgyűlése hozzájárult a társasház tulajdonosainak közös tulajdonában lévő tetőbeépítéssel történő haszno­sításához a beavatkozó részére, egyben felhatalmazta a közös képviselőt és a szám­vizsgáló bizottság tagjait, hogy a tetőtér beépítésével kapcsolatos megállapodást (szerződést) megkösse, a szükséges műszaki és jogi ügyekben eljárjon, a társasház nevében az építési engedélyezéssel kapcsolatos szükséges jognyilatkozatokat meg­tegye. Ennek alapján a beépítéssel kapcsolatos szerződést a társasház képviseletében eljáró közös képviselő, a számvizsgáló bizottság két tagja és a beavatkozó 2001. augusztus l-jén megkötötte. H. Antalné tulajdonos a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott kereseté­ben a 2001. február 20-án megtartott közgyűlésen hozott határozatok érvénytelensé­gének megállapítását kérte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2002. július 4-én kelt ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a 2001. február 20-án tartott közgyűlésen hozott határozatok nem jogsza­bálysértőek, és e miatt nem voltak érvénytelenek. Ez az ítélet 2002. augusztus 5-én első fokon jogerőre emelkedett. A per során a felperes keresetét a 2001. június 6-án hozott közgyűlési határozatra is kiterjesztette, az elsőfokú bíróság azonban ezt a keresetlevelet az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdé­sének h) pontja alapján elkésettsége miatt elutasította. A Fővárosi Bíróság a 2002. február 13-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyva kifejtette, hogy a társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 32. §-ának (1) bekezdésében előírt 60 napos jogvesztő határidőt a felperes valóban elmulasztotta. Emellett megállapította, hogy a közgyűlési határozatok nem semmi­sek akkor sem, ha jogszabályba ütköznek, mert ahhoz a törvény más jogkövetkez­ményt, a jogvesztő határidőn belüli megtámadhatóságot tűzi. A beavatkozó kérelmére az elsőfokú építésügyi hatóság a 2001. november 29-én kelt határozatával építési engedélyt adott a B., U. u. 2-10. alatti társasház ingatlanon lévő földszint + négy emelet lakóépületen magas tető építésére és 50 lakással történő

Next

/
Thumbnails
Contents