Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 68 tetőtér beépítésére az ott írt kikötésekkel. A határozat ellen H. Antalné fellebbezett. A 2002. január 31-én érkezett fellebbezést az alperes érdemben elbírálva a 2002. március 4-én kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet) 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a beavatkozó az építési jogosultságot igazolta a Ttv. 22. §-a alapján megtartott közgyűlési határozatokkal. A felperesek keresetükben az alperes határozatának az első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérték. Álláspontjuk az volt, hogy a tetőtér beépítéséhez valamennyi tulajdonostárs egyhangú határozata szükséges lett volna, e nélkül a beavatkozó építési jogosultsága hiányában az építési engedély nem volt megadható. Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt építésügyi hatóságot új eljárásra kötelezte. Nem vitatta a 2001. februári közgyűlési határozatok érvényességét és a 2001. június 6-i közgyűlési határozatok hatályosságát, de megállapította, hogy az építésügyi hatóságok jogszabálysértően jártak el akkor, amikor a beavatkozó építési jogosultságának igazolásaként elfogadták ezeket a közgyűlési határozatokat, holott a társasház közgyűlése nem valamennyi tulajdonostárs egyhangú határozatával hozta meg határozatait. Utalt a Ttv. 17. §-ának (2) bekezdésére, 23. § (1) bekezdésére és 28. §-ának (2) bekezdésére, és kifejtette, hogy az építésügyi hatóságnak az alapító okirat tartalmát is vizsgálnia kellett volna az építési jogszabály megállapításánál. Az építésügyi hatóság új eljárására előírta, hogy az építésügyi hatóságnak az építési jogosultság igazolása körében az alapító okirat tartalmát is vizsgálnia kell. Ebből következően az alapító okirat eltérő rendelkezésére tekintettel a csak szótöbbséggel hozott határozatokat az építési jogosultság igazolása körében jogszabálysértéssel fogadta el. A Ttv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló határozata akkor is szükséges, ha a magas tető építése és a lakások létesítése céljából a tetőt a beavatkozónak ellenérték fejében adták át. Másrészt a lakóház bővítése szükségképpen az alapító okirat módosításával jár, ehhez pedig a Ttv. 11. §-ának (2) bekezdése szerint valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. A Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján az építésügyi hatóság által lefolytatandó új eljárásban előírta, hogy az építési jogosultság vizsgálata körében az alapító okirat rendelkezéseire és a Ttv. 23. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel valamennyi tulajdonostárs egyhangú határozatát kell megkövetelni. Az építési jogosultságot azonban már nem az építési engedélyezési, hanem az építkezés megkezdése miatt a fennmaradási engedélyezési eljárásban kell újra vizsgálni. A beavatkozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását kérte. A Pp. 270. § (2) bekezdése b) pontja ba) alpontjára alapítottan elvi jelentőségű és a Legfelsőbb Bíróság által eldöntendő jogkérdésként jelölte meg, hogy a Ttv. 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a közgyűlési határozatok megtámadására előírt 60 napos jogvesztő határidőn belül a keresetlevél benyújtásának elmulasztása - vagy a kereset érdemben történő elutasí-