Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

49 I. Anyagi jogi kérdések Az építésügyi hatóság az 1997-ben történt szabálytalan építkezés tényét megállapította. Az Étv. 60. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a községre vonatkozó helyi építési szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmazni a felperesek által benyújtott fennmaradási engedélykérelem elbírálásakor. Az elsőfokú építésügyi hatóság a Legfelsőbb Bíróság felhívására megküldte a helyi építési szabályzatot, amely az OÉSZ rendelkezésein alapul, ezért az OÉSZ rendelkezései kötelezőek. Az OÉSZ 50. § (5) bekezdése értelmében szárító-tároló helyiség részére ablak nyitása nem engedélyezhető. Az építésügyi hatóság a szabálytalan építkezésről hivatalosan az 1999. november 26-án a felperesek ingatlanában tartott helyszíni szemlén értesült, ezért a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálására az Étv. 48. § (8) bekezdésében meghatározott egyéves intézkedési határidőn belül került sor. Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pontja azért nem volt alkalmazható, mert a szabálytalansággal okozott érdeksérelem nem volt jelentéktelen. Oldalhatáros beépítési mód esetén szoba, szárító-tároló helyiség ablaka az oldalhatáron álló épület oldalhatárra néző tetőfelületén a szomszéd intimitáshoz való joga sérelmét jelenti, ezért az OÉSZ 50. § (5) bekezdésében korlátozott az ablaképítés lehetősége. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.V.40.163/2001.) KGD2004. 123 Az oldalhatáron álló kerítés magassága a két és fél métert nem haladhatja meg [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §, 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §]. A G. utca 32. számú ingatlan az emelkedő utca lenti részén, a szomszédos G. u. 34. számú, felperesi ingatlan az emelkedő fenti, magasabbik részén helyezkedik el. A felperesi szomszéd, a G. u. 32. számú ingatlan tulajdonosa kérte az építésügyi hatóság intézkedését azzal, hogy a felperesek közös oldalhatáron épült kerítése meghaladja a 2,5 méteres magasságot, továbbá háza kéménye emiatt nem szellőzik át, a füst visszajut a lakásba. Az építésügyi hatóság helyszíni szemle tartását követően határozatában kötelezte a felpereseket az oldalhatáron álló kerítés 2,5 méter magasságig történő visszabontására. Az alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperesek keresetet nyújtottak be, melyet az elsőfokú bíróság elutasított azzal az indokkal, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 44. § (6) bekezdése értelmében a telekhatár vonalain tömör kerítés legfeljebb 2,5 méter magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a kerítés