Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 50 magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni. A jogszabályi előírás folytán a két ingatlan között támfal létesítése szükséges volt, a két ingatlan viszonyában a G. u. 34. szám alatti ingatlan terepszintjéhez kell mérni a kerítés ma­gasságát. A helyszíni szemlén tapasztaltak alapján a felperesek által létesített oldal­kerítés magassága meghaladja az OTÉK 44. § (6) bekezdésében meghatározott érté­ket, ezért annak visszabontásáról az alperes jogszerűen rendelkezett. Az oldalhatáron létesülő kerítéshez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továb­biakban: R.) 9. § (1) bekezdés k) pontja értelmében építési engedélyt nem kellett kérni, a kiadott építési engedély csak az engedélyezés tárgyát képező építési tevé­kenységre terjedt ki, ezért az építési tervdokumentációban szereplő oldalhatárú kerí­tés létesítésére az építési engedély nem vonatkozott. A R. 9. § (4) bekezdése értelmé­ben építési engedély nélkül végezhető építési munka esetében is az építésügyi előírásokat meg kell tartani, ezért az építésügyi hatóság az építésügyi előírásokat megsértve létesített kerítés vonatkozásában jogszerűen intézkedett. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték a jogerős ítélet megváltoztatását, a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti az építészeti-műszaki tervdokumentá­ciók tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a további­akban: KTM r.) 5. § 10. pontját, az OTÉK 44. § (6) bekezdését. A kiadott építési engedély a tervdokumentáció kötelező eleme folytán kiterjedt kerítések engedélye­zésére is. Mivel a kerítést a hatóság engedélyezte, ezért jóhiszeműen szerzett és gya­koroltjogaikat sérti a bontás elrendelése. A bíróság bizonyítás nélkül állapította meg a kerítés magasságát, és tévedett a terepszint meghatározásában is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesek a jogszabály előírásának csak egy részét idézték, az általuk hivatkozott KTM r. 5. § 10. pontja a jogszabályszöveg pontos idézése mellett úgy rendelkezik, hogy csak az építési engedélyhez kötött kerítések terveit kell a tervdokumentációnak tartalmaznia, és csak erről kell az engedélyezés során dönteni. Az oldalhatáron épített kerítés nem engedélyköteles, ezért arra az építési engedély nem vonatkozott. A magasabb terepszint vonatkozásában a bíróság helye­sen foglalt állást. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952. évi III. törvény (a továb­biakban: Pp.) 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a jog­erős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az elsőfokú bíróság törvénysértés nélkül állapította meg az alperesi határozat jog­szerűségét. Az OTÉK 44. § (6) bekezdés helyes értelmezésével került meghatározás­ra a kerítés magasság szempontjából mérvadó terepszint a felperesi ingatlan terep­szintjében. Az elsőfokú bíróság a R. 9. § (1) bekezdés ak) pontja és (4) bekezdése alapján helytállóan fejtette ki, hogy az oldalhatáron létesülő kerítés építéséhez építési enge­dély kérése nem szükséges, de az engedély nélkül építhető kerítés megépítésénél az építésügyi előírásokat ez esetben is be kell tartani. Ez alól a kötelezettség alól az sem

Next

/
Thumbnails
Contents