Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 50 magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni. A jogszabályi előírás folytán a két ingatlan között támfal létesítése szükséges volt, a két ingatlan viszonyában a G. u. 34. szám alatti ingatlan terepszintjéhez kell mérni a kerítés magasságát. A helyszíni szemlén tapasztaltak alapján a felperesek által létesített oldalkerítés magassága meghaladja az OTÉK 44. § (6) bekezdésében meghatározott értéket, ezért annak visszabontásáról az alperes jogszerűen rendelkezett. Az oldalhatáron létesülő kerítéshez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (1) bekezdés k) pontja értelmében építési engedélyt nem kellett kérni, a kiadott építési engedély csak az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenységre terjedt ki, ezért az építési tervdokumentációban szereplő oldalhatárú kerítés létesítésére az építési engedély nem vonatkozott. A R. 9. § (4) bekezdése értelmében építési engedély nélkül végezhető építési munka esetében is az építésügyi előírásokat meg kell tartani, ezért az építésügyi hatóság az építésügyi előírásokat megsértve létesített kerítés vonatkozásában jogszerűen intézkedett. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték a jogerős ítélet megváltoztatását, a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM r.) 5. § 10. pontját, az OTÉK 44. § (6) bekezdését. A kiadott építési engedély a tervdokumentáció kötelező eleme folytán kiterjedt kerítések engedélyezésére is. Mivel a kerítést a hatóság engedélyezte, ezért jóhiszeműen szerzett és gyakoroltjogaikat sérti a bontás elrendelése. A bíróság bizonyítás nélkül állapította meg a kerítés magasságát, és tévedett a terepszint meghatározásában is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperesek a jogszabály előírásának csak egy részét idézték, az általuk hivatkozott KTM r. 5. § 10. pontja a jogszabályszöveg pontos idézése mellett úgy rendelkezik, hogy csak az építési engedélyhez kötött kerítések terveit kell a tervdokumentációnak tartalmaznia, és csak erről kell az engedélyezés során dönteni. Az oldalhatáron épített kerítés nem engedélyköteles, ezért arra az építési engedély nem vonatkozott. A magasabb terepszint vonatkozásában a bíróság helyesen foglalt állást. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az elsőfokú bíróság törvénysértés nélkül állapította meg az alperesi határozat jogszerűségét. Az OTÉK 44. § (6) bekezdés helyes értelmezésével került meghatározásra a kerítés magasság szempontjából mérvadó terepszint a felperesi ingatlan terepszintjében. Az elsőfokú bíróság a R. 9. § (1) bekezdés ak) pontja és (4) bekezdése alapján helytállóan fejtette ki, hogy az oldalhatáron létesülő kerítés építéséhez építési engedély kérése nem szükséges, de az engedély nélkül építhető kerítés megépítésénél az építésügyi előírásokat ez esetben is be kell tartani. Ez alól a kötelezettség alól az sem