Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 42 KGD2002. 20 A vendéglátó üzlethelyiség olyan szolgáltató célú üzlet, amely lakó- és üdülőövezetben is megnyitható [2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet 11. §, 19. §, 167. §]. A beavatkozó által 1994-ben megvásárolt ingatlanon felépült kétszintes épületre (annak földszinti helyiségcsoportjára) a Polgármesteri Hivatal határozatával ideiglenes használatbavételi engedélyt adott kikötésekkel. Ezt követően a beavatkozó a III-SZ-K/4,5 jelű építési övezetben lévő ingatlan földszinti helyiségcsoportjának eszpresszó-büfé használati mód változásának engedélyezését kérte. A Polgármesteri Hivatal jegyzője mint elsőfokú építésügyi hatóság megismételt eljárást követően az 1996. február 13-án kelt határozatával a használati mód változást engedélyezte a szakhatósági hozzájárulásokra figyelemmel és az azokban foglaltak betartásának kötelezettsége mellett. A felperesek, mint szomszédok a fellebbezése folytán eljárt Megyei Közigazgatási Hivatal alperes az 1996. április 22-én kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta, mert a települési önkormányzat általános rendezési terve (20/1994. önk. rendelet) és a szabályozási előírások 9. §-ának (6) bekezdése a perbeli építési övezetben lévő földszinti helyiségcsoport használati mód változását lehetővé tették. A felperesek keresetükben a helyiségcsoport, illetve kétszintes építmény építkezésével kapcsolatos előzmények felidézését követően a használati mód változást engedélyező alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérték arra hivatkozással, hogy a vendéglátó egység működésének várható káros zajhatásai a perbeli lakó- és üdülőövezetben lévő ingatlanaik használatát megnehezíti, forgalmi értékcsökkenést von maga után, egyben utaltak az önkormányzat 20/1994. számú Altalános Rendezési Tervére (ALT.), valamint az Országos Építésügyi Szabályzat kihirdetéséről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: OÉSZ) 19. §-ának (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra. A városi bíróság a helyszíni szemlét követően és az önkormányzat zaj- és rezgés elleni védelemről szóló 31/1993. számú rendeletének beszerzését követően az 1997. június 10-én kelt ítéletével a keresetet elutasította arra hivatkozással, hogy a per tárgya a használati mód engedélyezésével kapcsolatos határozat felülvizsgálata volt, és kifejtette, hogy a 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ában, illetőleg 30. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak, valamint az 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) 29. §-a szerint, figyelemmel az önkormányzat 20/1994. számú általános rendezési tervére (a továbbiakban: ÁRT.) és a szabályozási előírások 9. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, az OÉSZ 11. §-ának (1) bekezdés b) pontjában és 19. §-ának (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra alapítottan a perbeli esetben és a perbeli építési övezetben a használati mód változás engedélyezése jog eszpresszó-büfé működésével kapcsolatos esetleges zajhatások külön eljárás tárgyát képezhetik, azonban a használati mód változás engedélyezésének megtagadására jogszerű lehetőség nem volt. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a forgalmi értékcsökkenés vagy az üzemeléssel kapcsolatos szomszédjogi sérelmek más polgári per tárgyát képezhetik. Kifejtette, hogy a helyi rendelkezések lehetővé teszik kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények elhelyezését a perbeli övezetben.