Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

151 [. Anyagi jogi kérdések A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a magánszemélyek jogi személyek egymás mellett élését számos jogszabály rendezi, szabályozva a jogokat és kötelezettségeket, a jogorvoslati lehetőségeket. Ahhoz, hogy valamely ingatlan szomszédjában egy épületet megépítsenek, és azt a funkciója szerint használatba is vegyék, több eljárás lefolytatása szükséges. Az építésügyi eljárásokról az Étv., az egyéb építésügyi jogszabályok részletesen rendelkeznek, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény pedig az egyes eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslatokról is. Az Étv. 34. § (1) bekezdése értelmében építmény megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, lebontásához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások tartalma, sorrendisége jogszabályok által meghatározott. A Legfelsőbb Bíróság kifejti, hogy az alperesi beavatkozó által kezdeményezett használatbavételi engedélyezési eljárást megelőzte az építési eljárás, amelynek során a felperesek tudomást szereztek arról, hogy a telekszomszédjukban mit és hogyan kívánnak megépíteni. A felpereseknek lehetőségük volt az építési engedélyező határozattal szemben jogorvoslatot előterjeszteni, amennyiben álláspontjuk szerint a palackozó üzem tervezett formában és módon való engedélyezése jogsértő. A felperesek az első fokú építési engedéllyel szemben fellebbezést nem nyújtottak be. Az Étv. 44. §-ában szabályozott, a megépített építmény használatbavételi engedélyezési eljárásának csak annyiban tárgya a megelőző építési engedélyezési eljárás, hogy a hatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy az építmény, az elvégzett szakmunka a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel-e, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas-e. Az Étv. kötelező erővel írja elő, hogy a használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. A hatóság azt állapította meg, hogy az engedélyezett terveknek megfelelő kivitelezés miatt az épület használatba vehető. A Legfelsőbb Bíróság kifejti továbbá, hogy az Étv. 44. §-a alapján - jogszabályi lehetőség hiányában - a használatbavételi engedélyezési eljárásnak nem volt a tárgya olyan üzem technológiájának, működésének a vizsgálata, amely érdekében a használatbavételi engedélyezéssel érintett épületet megépítették. A Pp. XX. fejezetében szabályozott közigazgatási perben a bíróság a kereseti kérelem keretei között a felülvizsgálni kért határozat jogszerűségét vizsgálja. Az elsőfokú bíróság és a hatóság helytállóan állapította meg, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárásnak és annak során meghozott határozatnak az értékeléséhez nem tartozik, azzal nem keverhető össze üzemi működésvizsgálat, telepengedélyezési eljárás, épület engedély nélküli használata miatti eljárás. Az elsőfokú bíróság ezért a Pp. 164. § (1) bekezdésében, 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglaltakat nem sértette meg akkor, amikor a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz nem tartozó cselekményeket ítélete tényállásában nem rögzített, vonatkozásukban bizonyítási eljárást nem folytatott, illetve nem döntött.