Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

137 I. Anyagi jogi kérdések KGD2008. 46 A hatóságnak az építésügyi bírságot ki kell szabnia, ha fennmaradási engedély adott (1997. évi LXXVIII. törvény 49. §). A felperes által 2003. év elején megvásárolt, az ingatlan-nyilvántartásban 482. hrsz.-on jegyzett ingatlannal szomszédos a 484. hrsz.-ú, részben a megyei jogú város önkormányzat, részben magánszemély tulajdonában álló ingatlan. A felperes a két ingatlan közös telekhatárán lévő kerítésbe kaput építtetett, hogy a telkére gépkocsival be tudjon hajtani. A megyei jogú város polgármesteri hivatal jegyzője a 2003. június 27. napján kelt határozatával a felperest kötelezte, hogy a kerítésbe épített kaput bontsa el, majd a 2003. augusztus 22. napján kelt határozatával a bontásra kötelező határozatát visszavonta, felperest a kapura vonatkozóan fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására kötelezte azzal, hogy külön határozatban építési bírságot fog kiszabni. A felperes 2004. június 25. napján a megépített kapu fennmaradása iránt kérelmet terjesztett elő, a mellékelt műszaki leírás szerint „a 484. hrsz.-ú ingatlan használatához szükséges szolgalmi jog bejegyzése folyamatban van". Az elsőfokú hatóság a 2004. július 27. napján kelt határozatával a gépkocsibejáróra és a kapura a végleges fennmaradási engedélyt megadta. Az elsőfokú hatóság a 2004. december 22. napján kelt határozatával a felperest 28 000 forint építésügyi bírság megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 49. § (1) bekezdése alapján, ha a hatóság fennmaradási engedélyt ad, egyidejűleg építésügyi bírságot is ki kell szabnia. Az építésügyi bírságot az építésügyi bírságról szóló 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: RJ\.) 3. §-ában foglaltak alapján határozta meg. Az alperes 2005. február 16. napján kelt határozatát a felülvizsgálatára irányuló kereset folytán eljárt megyei bíróság a 2005. június 28. napján kelt ítéletével hatályon kívül helyezte, és a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Előírta, hogy az új eljárásban az építésügyi bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezésről kell csak dönteni, a fennmaradási engedéllyel kapcsolatban felülvizsgálati jogkört akkor gyakorolhat a másodfokú hatóság, ha a korábbi megsemmisítő határozatban megállapítottjogszabálysértésen kívül újabb jogszabálysértést tapasztal. Az alperes a megismételt eljárásban a 2005. november 4. napján kelt határozatában az építésügyi bírságról rendelkező első fokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R/2.) 9. § (1) bekezdés ak) pontja alapján a telek oldalhatárán kerítés létesítése nem építési engedélyköteles tevékenység. Az R/2. 9. § (5) bekezdése ugyanakkor arról rendelkezik, hogy az építési engedély nélkül végezhető építési munkát csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírások megtartásával szabad végezni. A felperes építésügyi szempontból szabálytalan állapotot hozott létre, mivel az építési telkek közbenső kerítései zárt kerítések, amelyeken át-