Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 106 első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az építésügyi hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja az volt, hogy az ítélet az Étv. 48. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontjába ütközően jogszabálysértő volt. Nem vette figyelembe, hogy az alperes határozata meghozatala előtt az Étv. 34. §-ának (3) bekezdésébe ütközően nem tartott helyszíni szemlét, másrészt az Étv. 48. §-a (2) bekezdésének b) pontja kizárólag fennmaradási engedélyezési eljárásban lett volna alkalmazható, így nem lett volna lehetőség az építési engedélyezési eljárásnak két szakaszra, továbbépítési és fennmaradási engedélyezési szakaszra történő bontására. Sérelmezte, hogy az ítélet a II. és III. rendű felperesek ingatlanának határán épült támfal létesítésére vonatkozóan jogszabálysértést nem állapította meg. Sérelmezte azt is, hogy nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság súlyos eljárási jogszabálysértésként, hogy az alperes új, komplett tervdokumentáció alapján hozta meg határozatát ahelyett, hogy az első fokú határozatot hatályon kívül helyezte volna. Ezzel jogorvoslati joguktól fosztotta meg a felpereseket. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Áe. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében a fellebbezésről a felettes közigazgatási szerv határoz. A (2) bekezdés szerint a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A (3) bekezdés kimondja, hogy a felettes szerv, ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. A perbeli esetben az alperes az ismertetettek alapján jogszerűen intézkedett a fellebbezési eljárásban a fennmaradási és továbbépítési tervdokumentáció korrigálása és kiegészítése körében, ezért határozata nem volt jogszabálysértő, amikor azt az így kiegészített, megváltozott tényállásra alapította. Az Étv. 48. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra fennmaradási engedélyt ad, ha a 18-19. §-okban és a 31. §-ban meghatározott feltételek fennállanak vagy megteremthetők. A (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha az építmény, építményrész átalakítása szabályossá tehető, vagy a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM r.) 35. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha csak az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően végezték el, az így megépített, befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie, amelyre a (4) bekezdés értelmében az Étv. 48^49. §-aiban foglaltak az irányadók. Ebből következően az építésügyi hatóság a befejezetlen építményrész szabálytalan megépítése esetén fennmaradási engedélyt adhat a jogszabályban meghatározott feltételek esetében.