Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

107 I. Anyagi jogi kérdések A továbbépítésre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt az építésügyi hatóság engedélyezte, az arra vonatkozó terveknek megfelelően. Következésképp a fennmaradási és továbbépítési eljárások egymást követő eljárások, amelyekben lehetőség van - meghatározott feltételek esetén - a továbbépítés engedélyezésére. Az alperes határozatában tehát az Áe. 66. §-ának (3) bekezdése alapján kiegészített tényállás alapján jogszerűen engedélyezte a beavatkozói ingatlan továbbépítését. Az elsőfokú bíróság a perben kirendelt szakértő szakvéleménye, a per és közigazgatási iratok tartalmának a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján történt jogszerű mérlegelésével állapította meg, hogy a fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján nem volt akadálya, az ingatlan beépítettsége a bruttó szintterületi mutató és az építménymagasság vonatkozásában. Az igazságügyi szakértő véleménye alapján - az I. rendű felperes közvetlen és személyes érdekeltsége körébe tartozóan - az elsőfokú bíróság az alsó támfal vonatkozásában az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A felső szomszédos, L. u. 8. és 10. szám alatti ingatlan telekhatárán meglévő támfal vonatkozásában a keresetet viszont elutasította. Ez ellen a II. és III. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, így annak jogszerűségét a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta. Az I. rendű felperes közvetlen érdekeltsége hiányában ezt, a valójában nem az ingatlanára vonatkozó rendelkezést, kereshetőségi joga hiányában alappal nem sérelmezte. Megállapította a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy az ügy érdemi elbírálására kihatással nem volt, hogy az alperes határozatának meghozatala előtt nem tartott helyszíni szemlét. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.II.39.038/2005.) KGD2007. 87 Jogerős építési engedélytől való eltérés esetén az építési engedély érvényét veszti, fennmaradási engedélyt kell kérni. A fennmaradási engedélykérelemben az engedélyezett és a megvalósult állapotot is fel kell tüntetni. [45/1997. (XII. 29.) KTM r. 11. §] Az építtetők határozattal kaptak építési engedélyt a Z. dűlő 13. szám alatti 52 185/22. hrsz.-ú ingatlanon lakóház és melléképület építésére. Az építtetők az építési engedélytől eltértek, ezért a hatóság kötelezésére fennmaradási és továbbépítési engedélykérelmet nyújtottak be. A város jegyzője az 1998. július l-jén kelt határozatával a lakóházra fennmaradási engedélyt, majd az ugyanezen a napon kelt V. 430-6/1998. számú határozatával a terepalakítási munkákra végleges fennmaradási engedélyt és továbbépítési engedélyt adott. A benyújtott tervdokumentáció szerint a támfal mérete 1,10 m és 1,50 m közötti magasságban került engedélyezésre.