Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

101 I. Anyagi jogi kérdések KGD2003. 200 Az építési engedélyt megadó határozatot a tulajdonostárs részére is kézbesíteni kell, ennek elmaradása esetén az engedély nem jogerős. Az így felépített építményre már csak fennmaradási engedély adható [12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 8. §, 11. §, 19. §]. A teljes szöveget lásd az eljárási jogi kérdéseknél. (229. oldal) KGD2005. 77 A jogerős és végrehajtható építési engedély nélkül végzett építés esetében az építésügyi hatóság a tudomásszerzését követő egy év elteltével már használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt sem adhat (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). A Megyei Jogú Város Jegyzője határozatával a beavatkozó és B. Emese részére állattartó épület (sertésól, istálló, takarmánytároló, tejház, zárt trágyatároló) építését engedélyezte a Fő u. 90. szám alatti ingatlanon. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az első fokú határozatot az épület elhelyezésének részbeni megváltoztatásával helybenhagyta. A felperesek a jogerős határozat felülvizsgálata iránt 1998. szeptember 4-én nyújtottak be keresetet a bírósághoz, amelyet a megyei bíróság ítéletével elutasított. A per tartalma alatti időben az építésügyi hatóság az építkezés megkezdéséről, 1999. május 31-én tartott helyszíni szemlén tudomást szerzett. A beavatkozó az építkezést befejezte és az épületre 2000. január 5-én használatbavételi engedély megadását kérte. A használatbavételi engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság a 2000. február 16-án tartott helyszíni szemle alapján - megállapítva, hogy az épületeket felépítették, és ott állattartás folyik - a 2000. április 3-án kelt határozatával az eljárást az építési engedélyezési eljárással kapcsolatos per befejezéséig felfüggesztette. A jogerős ítélet meghozatala után az építésügyi hatóság a 2001. február 6-án kelt határozatával a perbeli épületekre a használatbavételi engedélyt megadta. Az alperes a 2001. április 20-án kelt határozatával a használatbavételi engedélyt megadó, valamint az azt kiegészítő határozatokat megsemmisítette, és a használatba vételi engedélyezési eljárást megszüntette. A határozat indokolása szerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Érv.) 48. §-ának (8) bekezdés alapján a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatására már nem volt lehetőség, mert a beavatkozó jogerős és végrehajtható építési engedély nélkül az építkezést befejezte. Szabálytalan építkezés esetében az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a to-