Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

75 leg egyszer közzéteendő hirdetmény útján hívandó egybe. A Budapesti Közlöny 1959. évi június 14. napján megjelent számában közzétett meghívó a közgyűlést 1939. évi június hó 28. napjára hívta egybe. Minthogy pedig a bírói gyakorlat szerint a közgyűlés összehívására megszabott határidőbe vagy a közzététel vagy a közgyűlés napja beszámítható, az 1939. június 28. napján megtartott közgyűlés összehívására vonatkozó hirdetmény az alapszabályokban meghatározott időben letetett közzé, mert ez a határidő a közzététel vagy a közgyűlés napjának beszámításával letelt. (Budapesti ítélőtábla P. Yl. 9348/1939.) Közgyűlési meghívó hirdetményi közlés nélkül. A közgyűlési jegyzőkönyvnek a részvényesek megjelenését megállapító részéből, valamint a felterjesztett eredeti alapszabályok vonatkozó rendelkezéseiből megállapítható, hogy a megtámadott végzésben említett közgyűlésen az összes részvényesek jelen voltak és az is kitűnik a jegyzőkönyvből, hogy a megsemmisített határozatokat a részvényesek egyhangúlag hozták, akik a közgyűlési meghívó egy példányát is — a felíolyamodáshoz csatolt eredeti meghívó tanúsága szerint — a közgyűlést megelőzőcin 1940. évi április hó 23-án személyesen kézhez is vették. Ekkép a közgyűlést az állandó bírói gyakorlat értelmében, — hirdetményre való tekintet nélkül is szabályszerűen összehívottnak és határozatképesnek kell tekinteni. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 8414/ 1940.) Közgyűlésre meghívás ajánlott levélben. Az alapszabályok 5. §-ának változatlanul hagyott 5. bekezdése értelmében „a közgyűlés a 19. §-ban megjelölt lapban a gyűlés napját 8 nappal megelőzően egyszer közzéteendő hirdetmény útján hívandó egybe. A hirdetménynek tartalmaznia kell a közgyűlés megtartásának helyét, idejét és tárgysorozatát, valamint a részvények letéteményezésének helyét és idejét. Ha a közgyűlés tárgya alapszabálymódosítás, úgy lényeges módosítás esetén az indítvány rövid szövege., lényegtelen módosítás esetén pedig legalább a módosítandó alapszabályszakaszok számai a közzéteendő hirdetmény tárgysorozatába felveendők". A részvénytársaságnak az 1942. évi január hó 31. napján tartott rendkívüli közgyűlése a fenti rendelkezést 6. bekezdés felvételével akként egészítette ki, hogy ,.a közgyűlésre való meghívás a részvényesekhez intézett ajánlott levélben is eszközölhető. A meghívóban fel kell tüntetni a közgyűlés megtartásának napját, óráját, helyét és tárgysorozatát". Ezek szerint az ú jabb alapszabályi rendelkezés lehetővé teszi a közgyűlésnek hirdetményi közzététel nélküli összehívását is. Ámde az állandó bírói gyakorlat a közgyűlési meghívónak előzetes közzétételétől csak akkor tekint el, ha a közgyűlésen az összes részvényesek megjelentek. Arra tekintettel azonban, hogy a részvénytársaság részvényei az alapszabályok 4. §-a szerint bemutatóra szólnak, és hogy a K. T. 172. §-a szerint a bemutatóra szóló